Mit jelent a mai Óbuda számára az egykori Pannónia kultúrája, “mit adtak nekünk a rómaiak”, s hogyan őrizzük a térség építészeti, eszmei örökségét? – ezeket az izgalmas kérdéseket is vizsgálja kulturális folyóiratunk legújabb lapszáma, mely ezúttal PANNÓNIÁT állítja fókuszába. Az Óbudai Anziksz tavaszi számát ajánljuk.
Óbuda egykor Pannónia provincia egyik legfontosabb központja volt, az amfiteátrumok és romok Pannónia dicső múltjának közvetlen tanúi. Ráadásul a római kor katonai és kereskedelmi útvonalai a mai napig meghatározzák Óbuda közlekedési hálózatát. Van mit tehát feltárni, közelebbről megnézni ma is, erre vállalkozik friss lapszámában az Óbudai Anziksz szerkesztősége.
A 2026 tavaszi lapban kiváló esszéket, cikkeket olvashatunk az aquincumi tartomány katonai törnetéről, Pannónia városairól, római kori szektákról és vallási rituálékról, a pannóniai borvidékről is. A folyóirat felidézi kivételesen tehetséges magyar építészeink, az Olgyay-ikrek meg nem valósult terveit a feltárt amfiteátrumokat összekötő sugárútról – de megvalósult ötleteiket is -, bemutatja az Óbudai Múzeum állandó helytörténeti kiállítását a területen folyt feltárási munkálatokról. A legendás latintanár, Gombár Vince örökségéről is remek anyagot olvashatnak, a pedagógus emlékét halála után hat évtizeddel is őrzi az NKE Óbudai Árpád Gimnázium közössége.
A közelmúltban volt 60 éves a híres-hírhedt avantgárd-szürrealista művész, drMáriás, akinek Éljen a diktatúra! című nagyszabású kiállítását megtekinthetik az óbudai Godot Kortárs Művészeti Intézetben. A kiállítás aktualitását drMáriás születésnapja mellett a legendás Tudósok zenekar fennállásának 40. évfordulója is adja. A művész Jankó Juditnak mesélt az őt ért hatásokról, provokatív műveiről és arról is, hogyan kapcsolódik össze benne az írás, a zene és a kézőművészet.
Ha már formabontó művészet, tisztelgünk a 120 évvel ezelőtt született Victor Vasarely művészete előtt is.
Portrét olvashatnak Hernád Géza fotográfusról, aki a városi lakótelepi panelek történeteit, lakóit mutatja meg, a sokat látott, mégis ritkán észrevett környezetet új perspektívákból. A művésszel Dohi Gabriella beszélgetett.
Szívből ajánljuk a retrokorszak kedvelőinek a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum kiállítását a Csemege bolthálózatról, ami azonban több volt ennél, hiszen egy korszak kereskedelmi kirakatának meghatározó szereplője, alakítója volt. A kiállításról Házi Zoltán külső kurátorral beszélgetett Vlasics Sarolta.
Folytatódik az Aquincumi séták-sorozat Karácsony Jánossal, a legendás Ferm, Generál és LGTmeghatározó művészegyéniségével. Gitárjátékával, egyedi énekhangjával és zeneszerzőként is felejthetetlen műveket alkotott. Ezúttal azt idézi fel, miért költözött el annak idején Óbudáról, mit adott számára a kerület, s mi az, amit innen magával vitt, de beszél arról is, szerinte milyen lesz 100 év múlva Óbuda.
A lap Novella-rovatában többek között K. Varga Bence (Megőrülni csendesen) és Babarczy Eszter (Visszatérés) regényeinek részleteit olvashatják.
Külön foglalkozik az Anziksz a török kori Óbudával is – Papp Adrienn várostörténeti anyagában felidézi az oszmán hódítás előtt időszakot, amikor a királynéi vár, a klarissza kolostor, a Szűz Mária-templom is itt állt és hogy milyen meghatározó szerepe volt Óbudának az Esztergom és Visegrád felé vezető főutak miatt.
Tálos Lőrinc riporter pedig annak járt utána, miért nem történik semmi régóta a Hamvas Béla sétány platánsorán túli építési területtel, bemutatja a terület múltját és lehetséges jövőjét is.
Jó szórakozást, jó olvasást kívánunk!
