A pápa az év utolsó napján hunyt el, így e napra esik a névnapja, ebből alakult ki az ünnep elnevezése is. Bár sokáig nem ekkor volt az újév, inkább vízkereszt környékén vagy karácsonykor tartották. XII. Ince pápa 1691-ben hirdette ki, hogy az újév január elsején kezdődik, azóta a keresztény világban ezen a napon ünneplik.
Jóslatok
A szilveszterhez számtalan népi jóslat, időjárási megfigyelés, szokások, tilalmak kapcsolódnak. A falvakban gyerekek, felnőttek járták a házakat és köszöntőket mondtak az újévkor, természetesen csupa jókívánságokat. Sok helyen ügyeltek arra, csak olyan munkákat végezzenek el újévkor, amit egész évben szeretnének. Elfogadott hiedelem volt, hogy újév napján nem szabad kivinni a szemetet, mert azzal a szerencsét is kiviszik a házból. Az asszonyoknak tilos volt a munka, az állatokat sem dolgoztatták. Fontos volt az is, ki lesz újévkor az első látogató. Ha férfi jött, szerencsét hozott, ha nő, szerencsétlenséget. A friss vízben való mosakodásnak is nagy jelentősége volt. A szerencse mellett egészséget is hozott annak, aki így tett, ha pedig elsőként húzott vizet valaki a kútból, egész évre mellé szegődött a szerencse.
Nagy lármával
Az óévbúcsúztatáskor szokás volt dudával, ostorral, csengővel, kolomppal minél nagyobb lármát csapni, ami egyben az ártó erők távoltartását szolgálta. Ez a régi szokás ma a tűzijátékokban, a szilveszteri trombitálásban él tovább. Ehhez az időszakhoz kapcsolódik az újévi fogadalom szokása is. Ekkor mindenki megfogadhatja, mi az, amit jobban szeretne a jövőben csinálni, miről akar lemondani, mi az, amin változtatna. A szilveszteri vidámság eredeti célja, hogy bőséget, jó szerencsét, egészséget és persze boldogságot varázsoljon mindenki életébe. A régi magyar hagyományok szerint újév napján különösen oda kell figyelnünk arra, milyen ételeket fogyasztunk. Ha ugyanis nem a megfelelő fogások kerülnek az asztalra, a szerencse, az egészség és a bőség is elkerülhet az újévben, sőt, az egész évünkre kihatással lehet az év első napja. Ha sikeres év elé szeretnénk nézni, ügyelnünk kell a tetteinkre, és kerülnünk kell az olyan ételeket, amelyek balszerencsét hoznak. Meg kell gondolnunk, mit teszünk az év első napján, mert jó eséllyel gyakran fogjuk azt tenni az év hátralévő részében. A hagyományok értelmében kerülendő minden olyan házimunka, amellyel elűzhetjük a szerencsénket. Vagyis, tilos mosni, teregetni, seperni, vasalni, varrni.
Mit ehetünk?
Általánosságban elfogadott nézet, hogy újév napján tilos baromfit fogyasztani. A csirke mindent szétszed a körmeivel, a pulyka is, így mindkettő szétkaparja a szerencsénket. Ráadásul a pulyka haragot is terjeszt, így bosszúságot, mérgelődést hozhat a családba. A hal evését illetően megoszlanak a hagyományok. Egyes babonák szerint tilos halat enni újévkor, ugyanis elúszik a szerencsénkkel. A nyálkás, nehezen megfogható test pedig azt jelképezi, hogy hiába próbáljuk elcsípni a szerencsénket, folyton ki fog csúszni a kezeink közül. Mások szerint azonban az újév első napján is lehet halat fogyasztani, csak a farkánál kell kezdeni. E hagyomány szerint a sok pikkely gazdagságot eredményez.
A szilveszteri babonák értelmében a malacot sütve szokás fogyasztani. A legszerencsésebb testrészek közé a köröm, a csülök, a farok és a fül tartozik, ezért célszerű olyan ételeket választanunk, amelyek együttesen tartalmazzák azokat. Az emberek többsége sajnos nem jól ismeri a konyhai mítoszokat. A régi magyar hagyományok szerint a malac az orrával előre túrja a szerencsét, ezért aki újév napján malacot fogyaszt, nagy eséllyel néz szerencsés év elé. Ha azonban szilveszter napján eszünk malacot, az akkor nem a szerencsét, hanem az óév minden gondját és baját túrja előre, amely így végigkíséri az újévünket is. Ügyeljünk tehát arra, hogy szilveszter napján ne együnk malacot.
Hogyan lehetünk gazdagok?
A magyar hagyományok egyébként bővelkednek a szerencse és gazdagság varázslásának biztos fogásaival. Az év első napján első étekként lencsét kell enni, mert akkor az újesztendő minden napján tele lesz a pénztárcánk. Érdemes a kamrában megnézni a tartalékokat, nehogy üres legyen a zsíros bödön, a kávé-, a cukortartó, a lisztes zacskó az év első perceiben. Töltsük fel, mert ha teli vannak a tárolók, akkor bőségben telik majd az év, de ha üresen kongó kamrával kezdünk, akkor végig így lesz az elkövetkező esztendőben. A szerelmeseknek külön érdemes figyelni a mézes csuporra, mert az édes, szerelmes hétköznapokat szimbolizálja. Ha mézes ajakkal hosszú csókot váltanak, akkor a kapcsolat is hosszú lesz. Ha valamilyen okból a szerelmesek távol vannak egymástól szilveszter napján, akkor egy kevés pezsgőt ki kell loccsantani a földre, a kedvesre gondolva, és így a következő évben is együtt maradnak. A pezsgő locsolásához más hiedelem is fűződik – azt tartják, ha kilöttyintünk belőle a földre, akkor egész évben dőlni fog a lé, pontosabban a pénz…
Ételajánlatok
Összegyűjtöttünk néhány szilveszteri receptet, amelyek nemcsak finomak és ízletesek, hanem ha újév első napján fogyasztjuk, remélhetően – ha ezen múlik – egész évben szerencsénk lesz.
Malacsült
Hozzávalók: 80 dkg bőrös malackaraj csonttal, 1 kávéskanál őrölt majoránna, 1 dl sör, 2 fej vöröshagyma, 10 dkg húsos szalonna.
Elkészítés: a húst megtisztítjuk, bőrös részét éles késsel kockákra bevagdossuk. A bőrét kihagyva bedörzsöljük sóval és majorannával. Letakarjuk, majd hűtőbe rakjuk legalább egy napra. Másnap a sütőt előmelegítjük. A hagymát felszeleteljük és a tepsi aljába tesszük. Ráhelyezzük a húst, kevés vizet öntünk alá, majd 1 órát sütjük. Sütés közben sörbe mártott szalonnával kenegetjük, ettől szép piros lesz a bőre. Ha szükséges, pótoljuk a víz mennyiségét, hogy ne égjen oda a tepsi. Ha a hús megpuhult és a bőre ropogósra sült, akkor készen is van a malacsült.
Lencsefőzelék
Hozzávalók: 40 dkg lencse, 2dkg liszt, kis fej hagyma, babérlevél, paprika, tejföl, ecet, só.
Elkészítés: a lencsét nézzük át, és többször mossuk meg, majd éjszakára áztassuk hideg vízbe. Másnap a sóval és a babérlevéllel együtt főzzük meg. Ha puha, hagymás, paprikás rántást készítünk, besűrítjük vele a főzeléket, és még pár percig főzzük. Ecettel és csipetnyi cukorral ízesítjük. Tálaláskor tejfölt adunk hozzá.
Korhelyleves
Hozzávalók: 30 dkg savanyú káposzta, 15 dkg füstölt hús, 15 dkg száraz kolbász, egy fél citrom leve, 2 liter víz, 3-4 babérlevél egészben, tejföl, 1 gerezd fokhagyma, fél fejnyi vöröshagyma, 4 evőkanál olaj, 2 púpos evőkanál liszt, 3-4 csipet édesnemes pirospaprika, 4-5 szem feketebors, só.
Elkészítés: mossuk át a káposztát bő vízben, majd tegyük fel főni 2 liter vízben. Tegyük bele a babérlevelet, borsot, az apróra vágott füstölt húst és a felkarikázott kolbászt is. Főzzük puhára, az elforrt vizet pedig folyamatosan pótoljuk. Miután puhára főtt, készítsük el a rántást. Pirítsuk meg az olajon az apróra vágott hagymát, adjuk hozzá a lisztet, és gyorsan kavargatva dolgozzuk simára. Húzzuk le a tűzről, nyomjuk bele a fokhagymát és hintsük meg pirospaprikával. Öntsük fel fél deci hideg vízzel, majd kavarjuk simára. Ha elkészült, keverjük hozzá a leveshez, nyomjunk bele fél citrom levét, végezetül sózzuk. Tejföllel és kenyérrel tálaljuk.
Boldog új esztendőt mindenkinek!
