Radák Zsolt a Testnevelési Egyetem dékánhelyettese, az MTA doktora, akit kutatómunkája részben Japánhoz köt.
Mint Testedzés és agyműködés: barátok vagy ellenségek című előadásában elmondta, nemcsak állat- de emberkísérletek is bizonyítják: a mozgás jótékony hatással bír az idegsejtek kapcsolódási lehetőségeire. Jó ezt tudni, hiszen az ideg- és izomsejtek nem képesek az osztódásra, ezért is roppant nehéz, néha lehetetlen a felépülés idegsérülés után. Sporttal ez a folyamat gyorsabb és a sérülés mértéke kisebb.
Hangsúlyozta, hogy sosem késő sportolásba kezdeni, de jótékony hatást csak folyamatossággal és a rendszerességgel, azaz heti legalább 3x 30 perc mozgással lehet elérni.
A professzor megdöbbentő adatokkal szembesítette hallgatóságát: az őskorban az emberek napi 4000 kalóriát égettek el egy nap, hogy táplálékukat megszerezzék és a szükséges napi teendőiket elvégezzék. Ezután pihentek, hiszen nem tudhatták, lesz-e zsákmány és élelem másnap, így az ember genetikailag arra rendezkedett be, hogy raktározzon. A ma embere ennek a kalóriamennyiségnek a töredékét égeti el, miközben a genetikai meghatározottságunk mit sem változott.
Vizsgálatok szerint nagyban befolyásolja az agyi funkciókat, hogy milyen típusú táplálékot fogyasztanak a kísérleti alanyok. A túl sok zsír és cukor elbutulásra hajlamosít. A káros folyamatok ellen azonban lehet tenni. Több mozgással és helyes táplálkozással anyagilag korántsem megterhelő a tudatos életvezetés. Fejben dől el: akarok így élni vagy nem – figyelmeztetett a professzor.
