A találkozót Burján Ferenc alpolgármester előadása vezette be, aki felhívta a figyelmet rá, mennyire fontos lépés és hány szakember összehangolt munkájának eredménye a klímastratégiai program. Hangsúlyozta, hogy nemcsak a világ és az ország, de a főváros is vészhelyzet előtt áll ökológiai és klímaszempontból. Határozott válaszokra és iránymutatásra van szükség, mondta Burján Ferenc.
„Ma a lakosság 96 százaléka támogatja, hogy a klímaválsággal kezdeni kell valamit” – mondta. Nagyvárosi szinten számos szakmai csoport, közösség együttműködése és egyeztetése lehet csak hatékony, emelte ki, hiszen amikor tiszta, élhető, jó levegőjű városról beszélünk, abba a szemét szállításától a szén-dioxid-kibocsátáson át a buszok közlekedéséig sok minden beletartozik, egy nagyon komplex rendszernek kell egy irányba mozdulnia.
„Meg kell tudnunk fogalmazni, hogy 2030-ig, 2040-ig mit szeretnénk elérni, milyen várost képzelünk, milyenben lenne jó élni” – magyarázta Burján Ferenc. A megújuló energiák előtérbe helyezéséhez folyamatosan monitorozni kell a pályázati kiírásokat, és azokra átgondolt, formai és szakmai szempontból is hibátlan pályázatokat benyújtani.
Az alpolgármester hozzátette: a tájékoztatás és a párbeszédre való felhívás a legfontosabb, a fő cél pedig a szemléletformálás.
Ezt követően Zábrádi Zsolt településmérnök ismertette a harmadik kerületi klímastratégiát és az azt megelőző lakossági szakmai egyeztetést, amelyről elmondta: kifejezetten magas lakossági aktivitás jellemezte.
Úgy fogalmazott, a cél kettős: egyfelől megelőzni a klímaváltozást (azaz most már inkább csökkenteni a mértékét), másfelől alkalmazkodni a klímaváltozás hatásaihoz. Ahhoz, hogy a szükséges intézkedésekről dönteni lehessen, a helyzetfeltárást és a helyzetértékelést követően a jövőkép és a célrendszer meghatározása volt szükséges.
A lakossági felmérésből kiderült: a klímaváltozás közelségét a nagy többség kifejezetten aggasztónak érzi, és sokan gondolják, hogy a következő húsz évben a magyar társadalomra kedvezőtlen hatást fog gyakorolni.
A klímaváltozás hatásai közül a legtöbbeket a szállópor zavar, de a hőhullámok és az őshonos fajok eltűnését is frusztrálónak tartja a többség. Az allergia, a bőrrák, az árvizek és a közlekedési dugók is a lista élén szerepelnek.
Budapest harmadik kerületének klímavédelmi jövőképe szerint a legfontosabb tennivalók a kibocsátás csökkentése és a szén-dioxid-megkötés növelése (a zöldfelületek növelése és a zöldfelületek intenzitásának növelése révén), emellett a sikeres alkalmazkodás a megváltozott körülményekhez.
Az első és legfontosabb feladat a kerületi tervek klímaszempontú felülvizsgálata, emellett az önkormányzati intézmények ökológiai lábnyomának felmérése. Hatékony és intenzív klímakommunikációra van szükség, és az oktatásban kiemelt helyet kell kapnia a klímavédelmi szemléletformálásnak.
A közterületeket klímaállóbbá kell tenni a zöldterületek klímabarát karbantartása mellett. De a közlekedés terén is rengeteg tennivalónk van a parkolásszabályozástól a gyalogos közlekedési infrastruktúra fejlesztésén át a forgalomcsillapító intézkedésekig. Feladatunk továbbá a bérlakásállomány növelése, de klímaegészségügyi intézkedési terv kidolgozása is szükséges.
Ha jó válaszokat tudunk adni a változásokra, és ha hatékonyan tudunk együttműködni, Budapest éppen olyan lesz 2040-re, amilyennek elképzeljük.
