Göncz Árpád születésének 104. évfordulóján nem csupán egy köztársasági elnökre emlékezünk, hanem egy emberre, aki egy ország bizalmát és szeretetét bírta. Az idei évben ismét közös megemlékezésre hívunk, amelynek keretében felavatjuk a kerületi Göncz Árpád Parkot.
Göncz Árpád szeretettel és felelősségteljesen fordult a nemzethez és a nemzet polgáraihoz, mi pedig úgy érezhettük, hogy ő nem fölöttük állt, hanem közöttük. Nem a hatalom nyelve volt az övé, hanem az emberségé, a derűs következetességé − ez az a ritka képesség, amellyel valaki úgy marad méltóságteljes, hogy közben nem válik távolivá.
Göncz Árpád életútja önmagában is tanúságtétel. Megjárta a történelem legsötétebb kanyarjait: börtönt, mellőzést, hallgatásra ítélést.
Mégsem keseredett meg, nem vált bosszúvágyóvá, nem akart revansot. Fordított, írt, tanított, hidakat épített kultúrák és emberek között.
Köztársasági elnökként sem erőből akart érvényt szerezni az igazának, hanem a szavak, a gesztusok és a példamutatás erejével. Ezért lehetett ő a rendszerváltás utáni Magyarország egyik erkölcsi iránytűje.
Óbudán különösen elevenen él Göncz Árpád emlékezete. Emlékszoba, szobor, emléktáblák, a sírja és a kerületi megemlékezések mind azt jelzik: itt nemcsak egy történelmi szereplőről beszélünk, hanem egy közösség által megbecsült emberről. És az idei évben a róla elnevezett park avatásával is kifejezzük, mi mindent jelent ma is közösségünk számára.
De a legfontosabb emlékhelye mégsem kőből vagy bronzból van, hanem azokban az emberekben, akik ma is tisztelettel és szeretettel gondolnak rá, és akik számára az ő alakja a tisztesség mércéjét jelenti. Göncz Árpád öröksége nem lezárt fejezet, hanem folyamatosan előttünk álló megoldandó feladat.
Annak a felismerése, hogy lehet egyszerre határozottnak és emberségesnek lenni, hogy a közélet nem szükségszerűen durva, és hogy a méltóság nem hangerő kérdése. Születésnapján ezért nemcsak emlékezünk rá, hanem magunknak is felteszünk a kérdést: képesek vagyunk-e ma is úgy vigyázni egymásra, ahogyan ő tette – csendesen, következetesen, emberséggel.
