A főváros egyesítésének évfordulója kapcsán egyre másra születnek a cikkek, vajon milyen volt Pest, Buda és Óbuda és az ő viszonyuk 150 évvel ezelőtt, azonban csak kevesen használják ki az apropót, hogy azzal is foglalkozzanak, milyen lesz Budapest, azon belül Óbuda évtizedek múlva? Az Óbuda Újság cikke.
Vajon mindenhol felhőkarcolók fognak állni? Vajon tényleg repülőkocsikkal próbálják elkerülni a dugókat? Hogyan képzelik most a jövő városait, és hogyan képzelik a jövő Budapestjét?
A témával foglalkozott többek között Alföldi György, a Budapesti Műszaki Egyetem Urbanisztika Tanszékének docense is. Az interjúkban általában hangsúlyozza, ha megkérdezik tőle, milyen lesz a jövő városa, azt mondja, nem tudja. Őszintén nem.
Az új technológiáknak köszönhetően azonban, teszi hozzá, eltűnhetnek az utak mellől a póznák és a parkoló kocsik. „Ha elterjednek a vezető nélküli autók, nem feltétlenül lesz szükség saját kocsira. Lehet, hogy a város néhány pontján várakoznak majd, reggel pedig elindulnak az adott címre, és elviszik az embereket dolgozni.”
Az Urbanisztika Tanszéken összeállítottak egy Budapest 2050. A belvárosi tömbök fennmaradásának esélyei című könyvet is, amiben azt a kijózanító választ adják, hogy a jelenlegi belvárosi épületek nagyjából 70 százaléka 2050-ben is állni fog.
A könyvben azt írják, Budapest fejlődése két dologtól függ leginkább, hogy Magyarország mennyire zárkózik fel Európán belül a fejlett államokhoz, illetve, hogy Európa mennyire marad versenyképes globálisan. A szövegben azt állítják, ha Magyarország leszakad az EU-n belül, és inkább kelet felé nyit, akkor Budapestnek továbbra is csak az lesz az előnye, hogy közel van Bécshez.
Ahogy egyébként Alföldi egy friss interjújában elmondta – némileg vigasztalóan –, Budapest végső soron olyan lesz, amilyen a társadalom. A városok ugyanis azt tükrözik vissza, milyen emberek lakják, milyen a társadalom, úgyhogy csak az óbudaiakon múlik, milyen kerületben laknak szívesen.
A városfejlesztésért és településképért is felelős alpolgármester, Czeglédy Gergő egy, a Magyar Urbanisztikai Tudásközponttal közös 2021-es beszélgetésen mindenesetre azt mondta, az önkormányzat célja, hogy minél több zöldterület és minél kevesebb új lakópark legyen a kerületben, ugyanakkor fontos tudni, hogy az ingatlanfejlesztéseket engedélyező építési hatóság nem az önkormányzathoz, hanem a kormányhivatalhoz tartozik.
A 2030-ig szóló településfejlesztési stratégia főbb irányai közé tartozik a klímaváltozás elleni harc, a közösségfejlesztés és a technológiai fejlődés eredményeinek beépítése, ami nemcsak digitalizációt, hanem szervezeti, intézményi változásokat is jelent.
Az alábbi képeket mesterséges intelligencia készítette: ezek szerin ilyen lesz a 3. kerület 150 év múlva.
