Dr. Béres József kémikus, a Béres Gyógyszergyár Zrt. elnöke több szállal is kötődik a kerülethez. A cég székhelye a Mikoviny utcában található. Emellett családjával többek közt a díjazott édesapjáról elnevezett, Rómaifürdőn található Keve utcai általános iskola működését, programjait erkölcsileg és anyagilag is támogatják.
– Cseppben az élet címmel páratlanul szép filmsorozatot láthattak a Duna Televízió nézői az édesapja életéről.
– A négyrészes tévéfilmsorozat édesapámnak, a Béres Csepp feltalálójának 1960-70-es évekbeli küzdelmeit, pozitív életszemléletét, hittel teli életét mutatja be, jó korrajzot is adva. A játékfilm gondolata a szerzőkben, Kabay Barnában, Petényi Katalinban és Gyöngyössy Bencében merült fel, persze nem előzmények nélkül. E kiváló filmes csapatot már egy jó évtizede ismerjük, több közös dokumentumfilmet is forgattunk velünk. Néhány évvel ezelőtt archív anyagok alapján édesapámról is készítettek egy nagyon szép dokumentumfilmet. Bennük érett meg a tavalyi év során egy játékfilm gondolata, melyet mi nagy örömmel fogadtunk. Az alkotás az MTVA megrendelésére készülhetett el. Tervek szerint hamarosan elkészül a sorozat mozifilm-változata is.
– Édesapja sokak méltó példaképe. Útján idővel ön is és felesége, Béres Klára is csatlakoztak hozzá, ügyének sikeressé tétele érdekében. Mára pedig már a harmadik generáció is a Béres vállalatban dolgozik.
– Mint azt Kós Károly oly szépen megfogalmazta: a világ ősi rendje szerint az apák dolgát folytatják az utódok. Szerencsés ember vagyok, mert olyan édesapám volt, akitől tiszta és szilárd erkölcsi örökséget kaptam. Az egész élete, munkássága, tartása mindenkor példaként magasodhat előttem. A magam feladata eszerint élni és továbbadni a tanultakat a családomnak, a vállalatainkban dolgozóknak és a tágabb környezetemnek. Meggyőződésem, hogy a mai értékeit vesztő, erkölcsi válságban gyötrődő világban különösen nagy szükségünk van az ő példájára.
Többek között ez motivált bennünket arra is, hogy még életében összeállítsunk egy könyvet az életéről. Ma már tudjuk, milyen fontos értéket teremtettünk ezzel, például ez szolgálta játékfilm alapanyagául is. Feleségem úgy fogalmazott a kötetben, hogy érdemes lenne mindenkinek elolvasni atyám életútját, hiszen egy kivételes ember sorsát, küzdelmeit látva olyan erőforrásokhoz juthatunk, melyre kivétel nélkül mindenkinek szüksége van. Példát kapunk szorgalomból, kitartásból, emberségből, igazi értékekből. Példát, melyből meríthetünk, melyre támaszkodhatunk,
ami eligazít, ha válaszúthoz érkezünk. És hitet. Hitet abban, hogy létezik Gondviselés, és győz az igazság Széttéphetetlen kötődés
– Milyen volt az ön gyermekkora? Milyen hatással volt édesapja a későbbi életére?
– Szabolcsban születtem, Kisvárdán éltünk, szeretetben, békességben. Édesapám rengeteget dolgozott, sokszor késő estig, még szabadnapokon is, kevés ideje jutott ránk. De az, amit velünk töltött, annak nagy értéke volt. Mindig a gyerekei, a családja volt az első számára. A kötődésünk széttéphetetlen maradt egész életünk során. Gyermekkori kedves emlékem például, amikor
együtt építettünk egy pingpongasztalt. És ott vannak a családi kirándulások, meg a laboratóriumi csodák! Ittam atyám szavait. Nem csoda hát, hogy beleszerettem a kémiába. Nem véletlenül lettem az, aki vagyok, tudományos ember.
– A pályaválasztása tehát egyértelmű volt.
– Az Eötvös Loránd Tudományegyetem vegyész szakán 1977-ben szereztem diplomát. Ezután tizenkét évig voltam a Magyar Tudományos Akadémia Központi Kémiai Kutató Intézetének munkatársa. 1981-ben egyetemi doktori, 1986-ban kandidátusi címet szereztem. 1982 és 1984 között kutatóként dolgoztam az Amerikai Egyesült Államokban. Feleségemmel még egyetemista
koromban ismertük meg egymást. A’70-es évek második felében, amikor hazamentünk Kisvárdára, mi is részt vettünk a Béres Csepp készítésében. Láttuk az emberáradatot, a reménykedő, várakozó embereket a gyógyító cseppekért, édesapám hihetetlen erőfeszítéseit, küzdelmét a hatalommal és az orvostudomány akkori képviselőivel. Ez volt a legnehezebb időszak. Nagyon féltettük őt, édesanyámmal együtt, aki mindvégig ott állt mellette biztos támaszként.
– Idővel átvette a stafétabotot.
– Szerettem az akadémiai munkámat, a kutatást, sikeresnek is tudhattam magam, de amikor a rendszerváltás után létrejöhetett a részvénytársaságunk, úgy éreztem atyám mellett van a helyem. Otthagytam az akadémiai karriert és beálltam a vállalatba. Mivel feleségemmel mindketten vegyészek vagyunk, erkölcsi kötelességünknek éreztük tudásunkkal segíteni őt. Így vált atyám ügye közös ügyünkké. A részvénytársaság 1989-es megalakulása óta, immár 30 éve ezzel foglalkozunk. Elsődleges feladatunk az volt, hogy a Béres Cseppről derüljön ki az igazság,
és váljék gyógyszerré. Ezt a küldetést 2000-ben teljesítettük. Időközben kibontakozott annak lehetősége is, hogy megteremtsük a saját termékgyártást, aztán, hogy egy termékből számos termékünk legyen, vagyis valódi gyógyszergyárrá fejlődjön a vállalkozás. A III. kerülethez immár negyedszázada szorosan kötődünk, hiszen 1994-ben a cégünk a Szépvölgyi út óbudai oldalára költözött. A kerülethez hűek maradtunk akkor is, amikor kinőttük a régi helyünket, és 10 évvel később, 2004-ben új székházunkba költöztünk a Mikoviny utcába. Személyes hitvallásomnak
és küldetésemnek tekintem, hogy a családommal együtt tegyük le névjegyünket nemes ügyek, nemzeti, hitbeli, minőségi értékek mellett. Elköteleződtünk az egészség védelme mellett, melyért mindennap tudatosan dolgozunk. Személyesen erkölcsi felelősséget érzek a társaságunkért. Nagyon büszke vagyok arra, hogy atyám szellemi örökségével jól tudunk bánni.
– Életük nemcsak a Béres székház kapcsán kötődik a kerülethez.
– Elmondhatjuk, hogy az idő múlásával egyre több szállal kötődünk a városrészhez. Nagy büszkeségünk a kerületi általános iskola, amely édesapám nevét viseli. Ez a Keve utcai oktatási intézmény 2012-ben vette fel a Dr. Béres József nevet. Természetes dolognak tartom, hogy lehetőségeink szerint segítsük ennek az iskolának a működését. Családtagjaim személyesen is
részt vesznek egy-egy jeles iskolai rendez-vényen, tanulmányi ösztöndíjat biztosítunk a jól tanuló diákoknak, versenyeket támogatunk, és az önkormányzattal, illetve a tankerülettel karöltve rekortán borítású sportpályát hoztunk létre az iskola udvarán. Az évek során a Béres Alapítvány főként intézményeken keresztül, elsősorban termékadományokkal segítette a III. kerületi embereket. A Szent Margit Kórházzal való együttműködésben többek között 500 üveg Béres Cseppel támogattuk a betegeket. A Magyar Máltai Szeretetszolgálattal országosan is együttműködünk. A III. kerületben játszótereket alakítottunk ki közösen. A kulturális intézmények közül az Óbudai Társaskörhöz kötődünk leginkább, egyrészt látogatóként, másrészt támogatóként, harmadrészt kultúra-terjesztőkként. Sok közös rendezvényünk volt az elmúlt időszakban. A Szép magyar ének című könyvem mindkét kötetének bemutatóját itt tartottuk, a Magyar Dal Napjához kapcsolódva pedig népdal maratonokat rendeztünk.
– Hogyan fogadta az elismerést?
– Meglepetésként ért, és nagy örömet szerzett. Úgy gondolom, egészségesen tudok viszonyulni az elismerésekhez. Soha nem a díjakért dolgoztam, de jólesik, ha értékelik a munkámat. Ezt is édesapámnál figyeltem meg, aki lényegében hetvenéves koráig semmiféle díjat nem kapott. Az ilyen típusú kitüntetések abban erősítik meg az embert, hogy jó úton jár. Az elismerés különösen
örömteli, ha közelről érkezik, mint most, amikor úgymond a második otthonunktól kaptuk. Többes számban köszönöm meg ezt a díjat, mert ez a családomnak és a munkatársaimnak is szól. Hiszem, hogy az ember dolga a világban, hogy valódi értéket teremtsen. Úgy gondolom, a mi különleges érdemünk az, hogy sikerült megtalálnunk egy olyan utat, amely szilárd erkölcsi alapokon nyugszik, erős szakmai háttérre építkezik és tisztes üzleti eredményhez vezet. A szorgalmunkra, tehetségünkre, tudásunkra támaszkodunk, ami lojalitással, összefogással, valamint az emberek és a társadalom iránti felelősséggel párosul. Fontosak számunkra az érték alapú közösségek, melyekre számos jó példát találunk Óbudán. Tudatosan tovább szeretnénk haladni a megkezdett úton, az emberek egészségét, teljesebb életét szolgálva.
