A Fővárosi Önkormányzat és a lengyel kormány által közösen finanszírozott Katiny (lengyel írásmód szerint Katyn) emlékmű a bíráló bizottság döntése alapján Széri-Varga Géza és Széri-Varga Zoltán tervei alapján valósulhat meg, a második díjat Szemenyei-Nagy Tibor kapta, míg a harmadik helyezést Stremeny Géza, Vincze László és Kápolnás Gergely koncepciója érte el.
A győztes terv a zsűri megfogalmazása szerint „egy hatalmas fekete gránitkockát magába foglaló, áttört felületének rajzolatával erdőt imitáló, megbillent rozsdás vas kubus, a valóság egyszerű, világos, közérthető, didaktikus átirata”. A bírálat hangsúlyozza, hogy a koncepciót a bizottság tagjainak többsége, a lengyel szakértők pedig egyértelműen az emlékmű céljaira leginkább alkalmas tervnek ítélték.
A bíráló bizottság munkájában Czeslaw Bielecki építész és Jerzy Mierza szobrász a Lengyel Köztársaság, Ducki Krzysztof az Országos Lengyel Kisebbségi Önkormányzat, Rajk László építész a Fővárosi Önkormányzat, Farkas Ádám szobrász, a zsűri elnöke a Képzőművészeti Egyetem, Gábor Éva Mária szobrász a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetsége, Eleőd Ákos építész a Magyar Építőművész Szövetség, Csejdy Júlia művészettörténész a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, Bús Balázs polgármester a III. kerületi önkormányzat, valamint Szöllőssy Ágnes művészettörténész és Zsigmond Attila a Budapest Galéria képviseletében vett részt.
Az eredményhirdetés után felszólaló Demszky Gábor főpolgármester hangsúlyozta: Lengyelország határain kívül még nem állítottak emlékművet a katinyi áldozatoknak. „Nekünk, magyaroknak is fontos Katiny emlékének felidézése, az egyik totalitárius rendszer egyik legnagyobb gaztettének hazai megörökítése” – fogalmazott.
A városvezető emlékeztetett arra, hogy 1939 szeptemberében a náci Németország után nem sokkal a sztálini Szovjetunió is megtámadta Lengyelországot. A szovjet hatóságok 1940 áprilisában és májusában mintegy 22 ezer fogva tartott lengyel katonatisztet, hivatalnokot és birtokost „gyilkoltak meg hidegvérrel”. Ezzel a tettükkel nemcsak a lengyel hadsereget, de az értelmiséget is tudatosan lefejezték, családtagjaikat deportálták, Lengyelországban azonban a téma a szocializmus évtizedei alatt tabunak számított – tette hozzá.
Tarlós István, a Fidesz fővárosi frakciójának vezetője felidézte: a Fővárosi Közgyűlés valamennyi képviselőcsoportja és Demszky Gábor a kezdetektől egyöntetűen támogatta az emlékmű tervét. Mint hozzátette, a szoborállítás egyrészt a magyar és a lengyel nép évszázados barátsága miatt, másfelől azért fontos, hogy „az egyik legcsúfabb történelemhamisítási kísérletnek” nyoma maradjon.
A korábban a III. kerületet vezető politikus megjegyezte: számára külön öröm, hogy az eredetileg Ferencvárosba elképzelt emlékmű végül Óbudára került, a katonavárosi amfiteátrum és az Árpád Gimnázium mellett kialakítandó Katinyi mártírok parkjába.
A pályázat eredményhirdetésén megjelent Marcin Sokolowski, a budapesti lengyel nagykövetség főkonzulja, valamint a Fővárosi Közgyűlés frakcióvezetői közül John Emese (SZDSZ), Hock Zoltán (MDF) és Bagdy Gábor (KDNP). Az MSZP képviselőcsoportját vezető Steiner Pál egyéb elfoglaltsága miatt nem tudott részt venni az eseményen.
Mint Zsigmond Attila az MTI-nek elmondta, a tervek szerint az emlékmű 2010 tavaszára készül el.
MTI
