A legnagyobb, a legrégibb, a legtöbb, a legelső, a legfinomabb. Budapest második legnépesebb kerületében élünk, amely önálló településként az ország hatodik legnagyobb lakosságszámú városa lenne. De miben vagyunk elsők? Összegyűjtöttünk néhány fontos vagy csupán a szívünknek kedves rekordot a teljesség igénye nélkül – hiszen Óbuda számunkra elsősorban mégiscsak: a legotthonosabb. Az Óbuda Újság cikke.
Budapest legmagasabb építménye
Az észak-budai fűtőerőmű kétszáz méter magas, négy kezelőszintes, fogasléces felvonóval ellátott kéménye immár negyven éve ágaskodik Budapest felett. Az 1981-ben elkészült vasbeton tornyot négy füstcső befogadására tervezték, jelenleg azonban csak kettő fut benne. Az ország harmadik legmagasabb kéménye. Különleges alkalmakkor, jó idő esetén a nagyközönség előtt is megnyitják – a tetejéről lélegzetelállító panoráma nyílik.
Magyarország legnagyobb lakóháza
A 884 lakóegységgel rendelkező, 3000 lakosú, 315 méter hosszú, 15 lépcsőházas, 43500 négyzetméter lakóterületű Szőlő utcai épület, közismert nevén a Faluház 1970-ben épült fel.
A világ legrégebbi billentyűs hangszere
1931-ben egy új transzformátorházat kezdtek építeni a mai Aquincumi Múzeum területén, de egy vihar során beszakadt a munkagödör oldalfala: így bukkantak rá az ókori római vízi orgonára, amely a korszak legrégibb, épségében megmaradt billentyűs hangszere: 228-ban ajándékozta Gaius Iulius Viatorinus a tűzoltással is foglalkozó posztósok egyesületének. Az eredeti leletet a Budapesti Történeti Múzeum széfjében őrzik. Érdekesség, hogy városrészünkben található Budapest legrégebbi működő orgonája is: Békásmegyer-Ófaluban a Szent József templomban hallható.
Az ország legnagyobb fesztiválja
Naná, hogy a Sziget, amely a legnagyobb európai fesztiválok toplistájára is évről-évre felkerül. Nyaranta egy hétig minden feje tetejére áll a Hajógyári-szigeten, a Filatorigát környékén és a HÉV vonalán. Kulturális presztízs, óriási idegenforgalmi bevételek, hangerő és színkavalkád: büszkeség és felelősség – harminc éve tanuljuk az együttélést.
Budapest legrégebbi zsinagógája
Kétszázkét éve július 20-án avatták fel Landherr András tervei szerint a Habsburg Monarchia akkori legnagyobb zsinagógáját Magyarország akkori legnagyobb lélekszámú zsidó közösségének – de az épületet száz évvel korábbi alapokra húzták fel, ugyanis Óbudán Zichy grófék engedélyével már 1727-től működött imaház. A holokauszt után a kommunizmus éveiben raktárként, tévéstúdióként működött, kevesen tudják, hogy itt forgatták a Süsü a sárkány bábsorozatot is. Az épületet 2010-2016 között restaurálták, ma újra fontos helyszíne az izraelita hitéletnek.
Magyarország legrégebbi népzeneoktatási intézménye
Mint honlapjukon írják, az Óbudai Népzenei Iskola a magyarországi népzenetanítás legrégebben működő műhelye. Bár a zeneiskola önálló intézményként 29 éve tevékenykedik, valójában 44 esztendeje annak, hogy Budapest III. kerületében – az országban elsőként – elindult a magyar népzene intézményes, zeneiskolai tanítása.
Magyarország legrégebbi legális graffitifala
A 90-es években az ország döbbenten, felháborodva vagy éppen csak kíváncsian figyelte a városi épületeket, hidakat, aluljárókat néhány év alatt elárasztó graffitik sokaságát – az egyik leghíresebb falfelület a filatorigáti, több száz méteres betonkerítés volt, az akkori budapesti városvezetés pedig először itt adott lehetőséget arra, hogy ennek a megosztó művészeti ágnak ezen a nem megosztó helyszínen törvényes felületet biztosítson.
A legnagyobb küzdőtérrel rendelkező római kori amfiteátrum
Aquincumban két aréna is volt, a polgárvárosi és a katonavárosi – utóbbi a Pacsirtamező utca elején található, és idén második alkalommal rendeztek benne többnapos, nagyszabású történelmi fesztivált AmfiFeszt néven. Egy építési felirat szerint az eredetileg egyszerű gyakorlóteret 145 táján, Antoninus Pius császár uralkodása alatt építették át kőamfiteátrummá. A lelátó külső falainak a hossztengelye 131,8 méter, a kereszttengelye 108,4 méter. Az aréna mérete 89,6 x 66,1 méter – nagyobb, mint a római Colosseumé.
A megzenésített Himnusz legelső nyilvános előadása
Nemzeti imádságunkról A nagy Himnusz-sztori címmel állított össze előadást Nyáry Krisztián és Bősze Ádám, amelynek ősbemutatója az Óbudai Társaskörben volt idén januárban. De nem csak ennek a produkciónak, hanem magának a Himnusznak is Óbudán volt az első nyilvános előadása: 1844. augusztus 10-én bocsátották vízre a Széchenyi-gőzhajót az Óbudai Hajógyárban, ennek alkalmából itt, a Hajógyári-szigeten játszották el első alkalommal közönség előtt a Himnuszt.
A világ első egész alakos Puskás-szobra
Az újlaki kisgyerekes szülők tanúsíthatják: kevés olyan köztéri alkotás van a Kolosy tér környékén, amely annyira felvillanyozza a kicsiket, mint a dekázgató Puskás Öcsi és az őt bámuló gyerekek szoborkompozíciója. A főalak Pauer Gyula tervei alapján készült, a gyerekeket és a kompozíciót Tóth Dávid alkotta meg. A szoborcsoport tíz éve áll az Óbudai Promenád közepén, az egykori Régi sípos étterem – az aranycsapat törzshelye – mögött.
A legklímabarátabb kerület
Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat tevékenységét és törekvéseit klímabarát díjjal jutalmazták 2022. májusában: a Klímabarát Települések Szövetségének pályázatán a budapesti kerületek közül önkormányzatunk lett az első.
+1 A legízletesebb kerület
Rég nem csupán a Krúdy-nosztalgiáról, a velőscsontról és a kockásabroszos vendéglátásról beszélünk, ha az óbudai gasztronómia kerül szóba – bár ennek a hagyománynak is léteznek méltó utódai. Ma már a csúcsgasztronómiától a street foodig gazdag a választék – utóbbi esetén elég a Flórián téri aluljáró lángosozójára gondolni, amelyik a műfaj összes toplistájára felkerül. Az édesszájúaknak jó hír, hogy 2022 után 2023-ban is a Bécsi úti Málna the Pastry Shop nevű cukrászda nyerte el Év Cukrászdája-díjat Magyarországon. Aki pedig a sültkolbász-forraltbor-kürtőskalács Bermuda-háromszögében szeret elveszni, annak a Fő téri karácsonyi vásár ajánlható, amelyet tavaly a Leghangulatosabb karácsonyi vásárnak választottak az országban.
