Magyarország ivóvízellátása 95%-ban felszín alatti vízkészleteinkből történik. A vízkészlet véges természeti erőforrás, melyet csak olyan mértékben szabad igénybe venni, hogy a vízkivétel és az utánpótlás egyensúlya minőségi károsodás nélkül megmaradjon. A fenntartható vízgazdálkodást jelentősen veszélyezteti az engedély nélkül létesített és üzemeltetett kutak nagy száma. Egyes becslések szerint a kutak 80-90%-át építik a szükséges engedélyek és nyilvántartásba vétel nélkül, amellett, hogy a szükséges jogosítványokkal nem rendelkező kútfúrók nem kis hányada szakmai felkészültség és megfelelő felszerelés hiányában nem képes szakszerű munka elvégzésére.
Az illegálisan létesített kutak több szempontból is problémát jelentenek. Egyrészt a szakszerűtlenül létesített kutak szennyezhetik a vízzáró rétegeket, másrészt ezek a kutak a hatóságok előtt rejtve maradnak, a kivett víz mennyisége nem ellenőrizhető, erről nyilvántartás nem vezethető.
A kutak megépítéséhez, átalakításához, üzemeltetéséhez és megszüntetéséhez engedély szükséges, ilyenkor a jegyző ún. vízjogi engedélyezési eljárást folytat le. A jogszabály vonatkozik a már meglévő, engedéllyel nem rendelkező vagy nem a tervek szerint megvalósult kutakra is. Ezekre 2018. december 31-ig fennmaradási engedélyt kell kérni. Régi „alanyi jogon” fúrt/ásott kutakra üzemeltetési engedélyt kell kérni.
A kutak fennmaradási engedélyezési eljárása akkor tartozik a jegyző hatáskörébe, ha a kút nem érint karszt- vagy rétegvizet, 500 m3/év vízigénybevétel alatti, a kút épülettel rendelkező ingatlanon van, magánszemély a kérelmező, valamint a kút házi ivóvízigény és a háztartási igények kielégítését szolgálja (nem gazdasági célú vízigényt szolgál).
A fennmaradási engedélyezési eljárás iránti kérelem benyújtása előtt tervdokumentációt kell készíttetni. Fontos, hogy tervdokumentációt csak olyan tervező készíthet, aki a Magyar Mérnöki Kamara erre följogosító szakterületi tervezői jogosultságával rendelkezik. A fennmaradási engedélyezési eljárás iránti kérelemnek tartalmazni kell a rendelet által előírt adatokat. A kérelemhez csatolni kell a tervdokumentációt és a tervező mérnöki jogosultságát igazoló igazolásokat. A jegyző csak szakértői vélemény esetén adhat ki fennmaradási engedélyt.
Az eljárásba szakhatóságot csak abban az esetben kell bevonni, ha a kút ivóvíz-igény kielégítésére szolgál, ebben az esetben a szakhatóság (Budapest Főváros Kormányhivatala II. kerületi Hivatalának Népegészségügyi Főosztálya) csak akkreditált laboratórium által bevizsgált, megfelelő minőségű ivóvíz esetén adja meg a hozzájárulását.
A fennmaradási engedélyezési eljárás során tehát egy szakembernek a kutat szerkezetileg meg kell vizsgálni lehetőség szerint kútkamerával, méréseket kell végezni és fel kell jegyezni az adatokat. A kútról-, és a környékéről fényképet kell készíteni, kútkamerás felvételeket is csatolni kell a kút belsejéről. Ilyen szakértői vélemény nélkül nem adható ki fennmaradási engedély! Minden kút egyedi elbírálás alapján kerül engedélyezésre a vízügyi hatóság döntése alapján, mely során több dolgot figyelembe vesznek, így pl. a kút műszaki kialakítását, állapotát, stb.
Részletes tájékoztatás az obuda.hu/blog/igazgatas/talajvizkut-fennmaradas/ oldalon található, ahonnan a megfelelő nyomtatvány is letölthető.
A felszín alatti vizek a víz körforgásának rendkívül fontos elemét képezik. A csapadékvíz egy része a földfelszínre érve beszivárog a földtani közegbe, ott hosszabb-rövidebb időt eltöltve (néhány naptól akár több ezer évig is), lassú áramlással folyamatosan mozogva a megcsapolódási helyeken (pl. források, vízfolyások medrei, feláramlási területek) ismét felszínre bukkan. Felszín alatti víznek nevezünk minden, a föld felszíne alatt a telített zónában elhelyezkedő vizet, amely közvetlen érintkezésben van a földtani közeggel.
A víz a földtani közegben lassú áramlással folyamatosan mozog, sebességét a kőzetek porozitása és vízáteresztő képessége, valamint térbeli helyzete határozza meg. Bár a fentiek alapján az egyes víztartó képződményekben lévő vizek meglehetősen eltérő tulajdonságokkal jellemezhetők, mégis elmondható, hogy a különböző víztartókban lévő felszín alatti vizek dinamikus kapcsolatban állnak egymással. Ebből következően gyakori, hogy a felszín alatti vizek mennyiségi, minőségi viszonyait befolyásoló tevékenység (pl. vízkivétel, szennyező anyag bekerülése) nem csak az adott helyen érezteti hatását, hanem a más víztartó képződményekben lévő felszín alatti vizek állapotát is befolyásolja.
