Schöpflin György szerint a Nyugat saját hitelességét veszélyezteti, amikor pragmatikusan, a korábbiaknál barátibban bánik a félautoriter, neokommunista államokkal. Kifejtette: az előző rendszer elemei a radikális változások ellenére megmaradtak. A kommunizmus egy olyan rendszert próbált létrehozni, amelyben monopolizálták a hatalmat és a legitimációt. Egy hegemonikus hatalom gyarmatosította a népet, nyugati értelemben hamis modernitás jött létre, át akarták alakítani az embereket a társadalom passzív tagjaivá.Az európai parlamenti képviselő a Húsz éve szabadon Közép-Európában című budapesti nemzetközi konferencián tartott előadásában beszélt erről pénteken. A rendezvény második napjának az Óbudai Kulturális Központ adott helyet.
„Visszatekintve az elmúlt 20 évre látható, hogy a fordulat éveiben számos illúziót kergettünk. A vasfüggönyön túli életből csak egy szeletet láthattunk, s azt összevetve szüleink és nagyszüleink fiatalkori perspektívájával, joggal, ám tévesen hittük, hogy világosan kijelölhető az indulási és érkezési pont. Már az indulásnál hiányzott az a cezúra, mely egy új kezdet éles határát mutathatta volna. Ennek az egyértelműsítő vonalnak a meghúzására egészen 2010 áprilisáig várni kellett” – mondta a konferencia második napján, az Óbudai Kulturális Központban a házigazda, Bús Balázs. Óbuda polgármestere szerint a mögöttünk álló 20 évet a jóléti előrelépései,a növekvő fogyasztás és a szabadságjogok bővülése mellett is olyan, a társadalmat belülről feszítő problémák terhelik, melyek eredetét a morál meggyengülésében érdemes keresni. Bús Balázs nyitóbeszédében kiemelte: „a szükséges morális rendszerváltást inspirálhatják az érzelmek, de a gyakorlati lépések mögött az értelemnek kell állnia. A kirekesztés politikája nem férhet össze a mi szabadság felfogásunkkal, de a rend igen. Rend pedig csak a kellő politikai erő birtokában teremthető”.
Hans Kaiser, a konferenciát társszervezőként jegyző Konrad Adenauer Alapítvány elnöke arra intette a hallgatóságot: Közép-Európa ne legyen türelmetlen, a rendszerváltoztatás előtti diktatúrák nagy pusztítást végeztek a fejekben, nem lehet mindent egyik napról a másikra eltakarítani. Mindenkinek kötelessége, hogy a rábízott szabadsággal felelősséggel bánjon, az államnak ezen felelősség tudatában kell tevékenykednie. „Maradjanak igényesek, a demokrácia alapelve a vélemények ütköztetése és konszenzus elérése” – hangsúlyozta, és hozzátette, nem kell kétségbe esni, ha a dolgok nem a várakozások szerint alakultak. „Sose bukjon le a szabadság, az emberiesség és a béke csillaga!” – fogalmazott.
A Schmitt Pál köztársasági elnök fővédnökségével, szakmai szervezetek és civil alapítványok által kezdeményezett kétnapos tudományos konferencia második napján, pénteken a szakértők olyan témákkal foglalkoztak, mint a közép-európai alkotmányozás, a nemzetiségi és kisebbségi jogok, valamint a demokrácia, a pártok és a civil társadalom kérdése.
Mikolaj Czesnik lengyel politológus az országára jellemző alacsony választási részvételről tartott előadásában úgy vélekedett, ha emiatt egyes társadalmi csoportok felülreprezentáltak a választásokon, az veszélyeztetheti az egyenlőséget.
A választás a modern demokráciában rendkívül fontos eszköz, hiszen ezáltal befolyásolhatják az emberek leginkább a politika alakulását – emelte ki. Megjegyezte: a lengyel választásokon a többi posztkommunista országhoz képest jóval alacsonyabb a részvétel aránya, de Közép-Kelet-Európában általánosan megfigyelhető, hogy rendre csökken a választásokon részt vevők száma.
A konferencián szintén felszólaló Csáky Pál hangsúlyozta: a rendszerváltozás elkerülhetetlen volt, mivel az előző rendszer „hazugságokra épült”, így mindenképpen el kellett buknia. Kifejtette: 1989-ben szembe kellett nézni annak a rendszernek a válságával, amelyen kívül „mást nem ismertek”. „A történelem gátja átszakadt” – fogalmazott, hozzátéve: a rendszer bukása után tapasztalat híján a posztkommunista országokban nem tudták, mi a teendő, és a Nyugatot is felkészületlenül érte a fordulat, holott sokat vártak tőle. Megszűnt a hidegháborús szembenállás, a Nyugat fellélegezhetett, a várt segítség azonban nem érkezett meg a posztkommunista államokba – idézte fel.
A politikus kiemelte: a politikai változásokat hetek, a jogiakat hónapok, a gazdaságiakat évek alatt végre lehet hajtani, azonban a „tudati” változásokhoz évtizedek szükségesek, ami igen nagy kihívás. Magyarországon, amely viszonylag jobb helyzetben volt a szovjet blokkon belül, sok energia ment el, sok lehetőség úszott el feleslegesen az elmúlt húsz évben, pedig a határon túli magyarok érdeke mindig is egy erős Magyarország volt – vélekedett.
A haderő mindig is elengedhetetlen marad, bár jelenleg gyakran felvetődik a kérdés, hogy mi szükség van egyáltalán rá Magyarországon, és az a hamis kép alakult ki, hogy a honvédelem nem fontos ügy – mondta Hende Csaba honvédelmi miniszter. Hende kiemelte: a történelemben legtöbbször nem látták előre a háborúk kitörését, és a biztonsági kockázatok mindig nagyon gyorsan alakulnak ki. Pénzügyi okokból és a politikai érdekek miatt a honvédelem alakítását nem mindig a célszerűség és az ésszerűség vezérelte, ezért a haderő jelenleg csak korlátozottan képes megfelelni az alkotmányban foglalt feladatainak – mondta. Mint kijelentette, a kormány növeli a honvédelmi kiadásokat az új költségvetésben, életpályamodellt dolgoz ki a katonáknak, és növeli az önkéntes tartalékos erők létszámát is.
