A tavaszi szemeszter harmadik előadása az energiahatékonyság gyakorlatba való átültetéséről szólt „Energiatakarékosság és hatásfoknövelés” címmel. Dr. Kádár Péter az Egyetem docense az alábbi három kérdésre keresett válaszokat: Hogyan lehet takarékoskodni? Hogyan lehet jobb hatásfokkal felhasználni az energiát?, illetve Hogyan lehet olcsóbban energiát beszerezni? Ezután a lakossági körben is felhasználható megújuló energiaforrásokat tekintette át, mint a biomassza (közönséges nevén fatüzelés a kályhában, kandallóban, fürdőhengerben, „sparherd”-ben vagy korszerű faelgázosító- és pellet kazánokban). Az előzőeken túl ajánlható még a napkollektor használati meleg víz előállításhoz, a napelem, a nap-szél hibrid rendszer és földhő felhasználása. Körültekintést igényel, és az esetek többségében nem ajánlható a levegő-levegő hőszivattyú, a tüzelőanyag cella, a kis víz- és szélturbina, a tisztán napkollektoros fűtés vagy a hőtükör sem. Ádám Béla a Magyar Hőszivattyú Szövetség elnöke a hazai geotermikus energiahasznosítás lehetőségeiről számolt be. Ismertette az aktuális nemzetközi és hazai geotermikus energiafelhasználás számait, a hőszivattyú elvi felépítését és hazai mintaprojekteket. Mint elmondta, a jól méretezett rendszereknek leginkább a középületek hűtés-fűtésében lehet nagy szerepük és már hazánkban is számos sikeres példa található. Kardos Ferenc, a Kardos Labor ügyvezetője a jó szándékkal megvalósított korszerű rendszerek potenciális hibalehetőségeire hívta fel a figyelmet. Elmondta, hogy mire való, illetve mi az elvárható egy jól tervezett napkollektoros, hőszivattyús rendszertől. Óvott az olyan ajánlatoktól, amelyek 8-10 m2 napkollektorral 30% fűtési energia-megtakarítást ígérnek – a fűtött objektum ismerete nélkül. A hagyományos magas előre menő hőmérsékletű fűtési rendszerekkel sem a hőszivattyúk, sem a kondenzációs kazánok nem nyújtják az ígért hatásfokot.
