Az Árpád Gimnázium humán munkaközösségének tanárai vezetésével az intézményben évről évre színes, változatos műsorral emlékeznek meg 1848-49 dicsőséges és szomorú napjairól. A hagyományos ünnepi beszédek, szavalatok mellett volt olyan év, amikor az európai forradalmi események áttekintésére vállalkoztak a szervezők, egy másik alkalommal lelkes fiatalok forgattak filmet magyartanáruk segítségével a Petőfi Irodalmi Múzeumban, a Duna-parton, illetve a Nemzeti Múzeumnál. A 2011-es ünnepség az 1848-as megemlékezések történetét dolgozta fel egészen napjainkig. A műsor legizgalmasabb része kétségkívül a tanár-diák zenekar közös feldolgozásában és előadásában felhangzó Nemzeti dal, illetve a közönség lelkes éneklése volt.
Ezt a kedves hagyományt folytatva idén is együtt ünnepelt a gimnázium, s végre valóban együtt, mindannyian az iskola udvarán. (Az Árpádban nincs olyan nagy terem, amelyben mindenki elfér, hogy rossz idő esetén együtt ünnepelhessenek.) A különleges alkalom fő résztvevői a Wysocki Légió Hagyományőrző Egyesület képviselői, köztük az árpádos öregdiákok: Kövesdi Gábor és Cseh Péter „Géza”. Az ünnepségen felléptek még a toborzásban résztvevő diákok, néhány 9.a és 11.c osztályos fiú, a tekerőlantos kísérőzenét szolgáltató diák, Szerényi Béla, a híres Szerényi zenészcsalád ifjabb sarja, Holló Noémi, többszörös népdalverseny-győztes diáklány, az iskola népdalénekes lányai, valamint a gimnázium három tanára: Fazekas Ibolya tanárnő, valamint Simon Péter és Kárpáti Attila tanár urak.
A program a Légió képviselőjének bemutatkozásával kezdődött, majd a „honvédek” toborzást rögtönöztek a diákok között, miközben toborzódalok csendültek fel Holló Noémi, Szerényi Béla, valamint Kárpáti Attila tanár úr tolmácsolásában. A toborzást néptáncbetét egészítette ki Fazekas Ibolya tanárnő és Simon Péter tanár úr előadásában. Ezután a hagyományőrző csapat tagjai bemutatták az egyenruhákat, összehasonlították a gyalogos és lovasezred profilját. A műsor hátralevő részében a felszerelések és a harcmodor bemutatása, a közelharc imitálása, majd gyalogsági puskából, illetve mozsárágyúból leadott lövések következtek. A bemutató után az érdeklődő diákok és tanárok izgalmas történeteket hallhattak a „honvédektől”, sőt lehetőség nyílt az egyenruhák felpróbálására is.
A megemlékezés elején és végén a népdalénekes lányok segítségével az iskola közössége elénekelte a Himnuszt és a Szózatot. A résztvevők nagy örömmel nyugtázták, hogy az időjárás kedvezett a rendkívüli alkalomnak, de ehhez a régi árpádos boszorkánytrükköt is bevetette a szervezőtanár, Molnárné Vámos Katalin a felhők elűzésére. (Árpádos hagyomány szerint az intézmény egy hajdani tornatanára mindig kockás ingben jelent meg a ballagáson, mert azt tapasztalta, hogy ha azt viseli, soha nem esik az eső. A visszavonult tanár az utókorra hagyta a varázserővel bíró ruhadarabot, akik élnek is a lehetőséggel: fontos alkalmak előtt az udvaron körbejárva meglengetik az inget, ezzel kergetve el a felhőket.) A varázslat ezúttal is hatott: a diákok és tanárok különleges élménnyel gazdagodva ünnepelhették együtt 1848 márciusának 164. évfordulóját.
