Amiről ritkán beszélünk: november 28-án szakemberek cseréltek eszmét az időskori abúzusról az Áldozatsegítő Program keretében

Hírek
Közzétéve:

Eseménydús éven van túl Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Áldozatsegítő Programja, amely idén immáron hetedszer (és egyben utoljára) ültetett egy asztalhoz szakembereket, hogy a nagyközönség előtt beszélgessenek a bántalmazás és erőszak természetrajzáról, illetve az abúzúsra adható válaszokról.

A bevezetőben az ingyenes panelbeszélgetések moderátora, Turgonyi Dániel alpolgármester, az Áldozatsegítő Program vezetője összefoglalta az elmúlt egy év tapasztalatait, megemlítve a lakosság és a szakma számára szervezett képzések, szakmai kerekasztalos egyeztetések, szemléletformáló akciók és beszélgetések sorát. Ezt követően konferálta fel a 2023-as évet záró panelbeszélgetést, amely egy, még a családon belüli erőszakról szóló közbeszédben is alulreprezentált témát, az időskori abúzúst vette górcső alá.

A meghívott vendégek, ha mindannyian máshonnan közelítenek is a témához, mind a kérdés szakértőinek számítanak: Tóth Olga, szociológus, az MTA TK Szociológiai Intézetének tudományos főmunkatársa évtizedek óta kutatja ezt a területet, Bálint Odett, az Óbudai Családi Tanácsadó és Gyermekvédelmi Központ szakmai vezetője a szociális hálózat, dr. Blazsek Péter pszichiáter, a Szent Margit Rendelőintézet pszichiátriai és addiktológiai részlegének főorvosa pedig az egészségügy mindennapjaiban találkozik gyakorta az időskorúkat sújtó bántalmazással.

Családban marad?

A „családon belüli erőszak” kifejezést hallva a többségnek a nőket és gyermekeket veszélyeztető, fizikai, illetve szexuális tartalmú cselekmények jutnak elsőre az eszébe, pedig a kategória ennél tágabb fogalomkört foglal magába. Az idős korosztálynál sok esetben nem is aktív, hanem passzív bántalmazásról beszélünk, hiszen az alulgyógyszerezés, az elégtelen higiénés viszonyok, egy alulfűtött lakás mind-mind klasszikus példái az időskori abúzúsnak, különösen gazdaságilag nehezebb időszakokban. De ugyanilyen veszélyes lehet a verbális erőszak (pl. becsmérlés), a lelki terror (elhanyagolás, elszigetelés), illetve a gazdasági erőszak – ez utóbbiról mindenki hallott már rémtörténeteket, a nyugdíj elvétele, netán lakhatási ügyek kapcsán.

Az időseket érintő bántalmazás sajnálatos módon társadalmi és intézményi szinten is megjelenik, legjellemzőbb előfordulása mégis a gondozó és gondozott közötti kapcsolatot jellemzi. A „gondozó” az esetek döntő többségében családtag, így aztán bizonyos magatartásformák akár évtizedeken át kövülhetnek bele az összefonódó életekbe. Ráadásul a magyar társadalom amúgy is alapvetően magányos, ahogy öregszünk, úgy hagyjuk el egyre inkább a barátokat és zárkózunk be a családi körbe, így, ha pedig ott történik abúzús, már tényleg nincs hová fordulnunk. „Az izolációt oldani kell” – kongatta meg ezzel kapcsolatban a harangot Bálint Odett, és elmondhatjuk: gondolata határozott helyeslést váltott ki a jelenlévőkből.

Áldozatok… és áldozatok

A magyarországi helyzetet elemezve Tóth Olga elmondta, a bántalmazások jelentős hányadát maguk a sértettek jelentik – de az európai sztenderdtől eltérően jellemzően nem a szociális háló intézményeinek, hanem rögtön a rendőrségnek. Bálint Odett hozzáfűzte: elsősorban a COVID-járvány utóhatásaként, az idősek nagy tömegei nem csupán a szociális intézmények dolgozóival, de még a háziorvosokkal sem találkoznak, így aztán gyakorta olyan esetek is rejtve maradnak, amelyeket egy szakavatott szem az első pillanatban észrevenne. A szakemberek azt is hangsúlyozták, kevés jelzés fut be a szakszolgálatokhoz, hiszen, ha a jelzőrendszer az elmúlt években sokat fejlődött is, alapvetően a gyermekkorúak elleni attrocitások kezelésére van „felkészítve”.

Az időskori bántalmazás kérdéskörét tovább bonyolítja, hogy a bántalmazó sok esetben nem szándékosan válik bántalmazóvá, hiszen például egy demenciában szenvedő rokon ellátása olyan hatalmas (és letehetetlen) teher lehet, amit az ilyen helyzetekre fel nem készített „gondozó” egész egyszerűen nem tud helyesen kezelni, s a visszaélések valójában ebből a frusztrációból sarjadnak. „A bántalmazások egy része súlyos tudatlanságból fakad” – erősítette meg Tóth Olga is, aki az egyik legfontosabb problémának azt látja, hogy a súlyos létszámgondokkal küzdő ellátórendszer legtöbbször nem tud beállni a gondozók mögé, és magukra hagyja őket a teherrel, amivel nem mindenki képes egyedül megbirkózni. Arról nem is beszélve, amikor megfordulnak a szerepek, és olyan mentális helyzet áll elő, amelyben a gondozó személy maga is áldozattá válik.

Mindannyiunk felelőssége

S hogy miért nem szerzünk tudomást legtöbbször az időseket érő visszaélésekről? Dr. Blazsek Péter nemzetközi adatokat citálva jelezte, az ilyen esetek 70%-a ki sem derül soha, pedig a cselekmények döntő többsége mások szeme láttára történik – csakhogy a bántalmazó/elhanyagoló jellemzően családtag, márpedig ellenük tanúskodni sokszor még maga az áldozat sem akar. Tóth Olga szerint ennek a magatartásnak az alapjai a kultúránkban, tradíciónkban gyökereznek, s bár a modern világban bizonyos régi klisék egyre kevésbé számítanak szalonképesnek, azért sok időnek kell eltelnie addig, amíg ezek teljesen kikopnak a közgondolkodásból.

Az MTA TK Szociológiai Intézetének tudományos főmunkatársa azt is hangsúlyozta, bármilyen triviálisnak tűnik, fontos (lenne) megtanítani az embereket arra: mást bántani rossz dolog! Ehhez a gondolathoz csatlakozott Bálint Odett is, aki megjegyezte: „Mindannyian felelősek vagyunk egymásért, muszáj odafigyelni a másik emberre!”

 

A korábbi alkalmak összefoglalóit itt tudják elolvasni

Az első panelbeszélgetést A bántalmazó kapcsolatok természete címmel tartottuk az Esernyősben február 21-én.

Sorozatunk második részét március 29-én tartottuk az Esernyős Galériában Művészet és erőszak – Az önkifejezés, a gyógyulás és az ábrázolás lehetőségei címmel.

Április 25-én Média, közösségi oldalak, nyilvánosság – Az erőszak ábrázolása és megítélése itthon címmel beszélgettek szakértőink.

Május 23-án a bántalmazó kapcsolatok dinamikáját vizsgáltuk, Miért marad? című beszélgetésünkben.

A talán legsérülékenyebb korosztály helyzetét tárgyalta június 20-i, Gyermekek a családon belüli erőszak középpontjában című beszélgetésünk.

Október 30-án Hogyan készülj fel egy bántalmazó kapcsolat elhagyására? címmel folytatódott a beszélgetéssorozat.

Az Esernyős Galériában március 27-től április 21-ig volt megtekinthető a témához szorosan kapcsolódó, Az erőszak és én című kiállítás.

Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Áldozatsegítő Programjáról ITT olvashatnak bővebben.

Kiemelt hírek

Óbuda Újság Összes Óbuda újság

Kapcsolódó bejegyzések

Hírek Zöld iroda
Közzétéve:

Idén is térítésmentesen igényelhetnek zöldzsákot a harmadik kerületi lakosok

Hírek
Közzétéve:

Társasjátékkal kedveskedtünk óvodásainknak

Hírek Zöld iroda
Közzétéve:

Szerdán megkezdjük a tavaszi lombgyűjtést