Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Áldozatsegítő Programja egy évvel ezelőtt, tavaly októberben indult el, Turgonyi Dániel alpolgármester vezetésével. Október 30-án hétfőn a panelbeszélgetés-sorozat hatodik alkalmán az áldozatsegítéssel aktívan foglalkozó szakemberekkel és Renner Erika tapasztalati szakértővel jártuk körbe a bántalmazó kapcsolatot elhagyni készülőket érintő leglényegesebb kérdéseket.
A bántalmazó kapcsolatok gyakran az áldozat kilépését követően válnak a legveszélyesebbé. Éppen ezért fontos, hogy – amennyiben a körülmények engedik – a bántalmazott fél felkészülten, a megfelelő információk és támogatás birtokában hagyja el a bántalmazót. Ehhez igyekezett segítséget nyújtani a panelbeszélgetés legutóbbi alkalma.
„A párkapcsolati erőszak nem magánügy” – mondta el a program mottóját Turgonyi Dániel alpolgármester, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Áldozatsegítő Programjának vezetője, az esemény moderátora. Kiemelte, az állami jogszabályozás nem segíti megfelelően az áldozatokat és nincs meg az a biztonságot nyújtó szociális háló az országban, hogy könnyen ki tudjanak lépni egy bántalmazó kapcsolatból. Fontos tudatosítani, hogy mennyire nehéz kilépni egy ilyen kapcsolatból, főleg akkor, ha már a bántalmazó izolálta áldozatát a környezetétől.
Szakítás után…
Turgonyi Dániel elmondta, hogy statisztika szerint az áldozatoknak hetedszerre sikerül csupán kilépniük átlagosan egy bántalmazó kapcsolatból, sok esetben azért is, mert nincs mögöttük egy biztonságos háttér, amibe bele tudnának kapaszkodni.
Hogyan tudjuk megkülönböztetni, hogy bántalmazó kapcsolat vagy rossz kapcsolat? „Egy bántalmazó kapcsolatból nem lehet kilépni. Egy rossz kapcsolatban ha az egyik fél szeretne kilépni belőle, akkor a másik fél azt mondja, hogy rendben, de egy bántalmazó kapcsolatban a másik fél azt mondja, hogy nem, eddig is az volt amit ő akart és most is az lesz.” – mondta el Les Krisztina.
A statisztika azt is megmutatja, hogy a legveszélyesebb időszak a bántalmazással kapcsolatban a kapcsolatból való kilépés és válás során van.„Ez a magas szám egyenes arányban van azzal, hogy az ellátórendszer mit tud nyújtani az áldozatoknak. (…)Minél kifejlettebb a szociális háló, minél több segítség áll a rendelkezésre, ez annál kisebb lesz. Ha valakinek van gyereke, fontos felkészülni, hogy mire lehet számítani, ha nincs gyerek, akkor a gyámhatósági kálváriát kihagyhatja.” – mondta el Les Krisztina, szociális munkás, a NANE és a PATENT Egyesület munkatársa, a Segítők Hálózata projekt koordinátora. Kiemelte, hogy előre felkészülten lépjen ki az áldozat a kapcsolatból, ha lehetőség van rá,nem szabad elrohanni, mert ilyenkor otthon maradhatnak akár fontos iratok, amiért vissza szükséges menni. Szükség van egy személyi biztonsági és menekülési tervre, jogi felkészülés és tanácskérésre, segítő szervezetektől, támogató közösségektől.
NANE személyes biztonsági terve az ilyen esetekre IDE KATTINTVA elérhető!
Az állam felelőssége…
Dr. Gelencsér Dóra, a Patent Egyesület jogásza elmondta, hogy rosszabb helyzetben vannak, akik bele kerülnek a gyámhatósági eljárásba, ” akkor észreveheti a nő, hogy amit eddig megpróbált, kiszakadni a kapcsolatból és védeni a gyermeket, akkor a rendszer pont az ellenkezőjét 
várja el tőle. Nem veszik figyelembe, hogy hogyan nem tud működni az a kapcsolattartási szabályzat, teljesen lehetetlenné teszi a nők helyzetét, s ha pedig nem ennek megfelelni akkor elindulnak a kapcsolattartás végrehajtási eljárások. (…) ” Kiemelte, hogy rosszabb helyzetben vannak azok, akinek van pénzügyi függőségük is, a mostani állami szabályozások és például a babaváró, a CSOK hitellehetőség, ha még nem születtek meg a gyerekek, megágyazza, hogy ne tudjon kilépni belőle az áldozat, hiszen nem tudja visszafizetni azt egyedül. A rendszer nem úgy van kialakítva, hogy erre megoldást tudjanak maguk találni az áldozatok.
A beszélgetésben kiemelték, hogy hiányoznak a szakemberek, ez egy olyan terület, ahova mindenképpen szükséges másféle, speciális szaktudást is belevinni. Nagyon függ a visszaesés szempontjából, hogy milyen segítséget kapnak a bántalmazottak. Fontos, hogy biztonságos szociális háló legyen kiépítve és ehhez szakemberek képzésére is szükség van. Turgonyi Dániel kiemelte, hogy „a III. kerületben jó irányban vagyunk, képzéseket igyekszünk nyújtani, de ez az országban nem mindenhol van így, elég tragikus a konklúzió: egy áldozatnak a sorsa attól is függ, hogy mi az irányítószáma.”
„Nagyon sok esetben a bíróságok kikényszerítik, hogy váltott gondoskodás, közös felügyelet legyen, és joga van látni az apának a gyerekeket akkor is, ha ő egy bántalmazó. Tehát ő is kap egy viszonylag jó státuszt, és néha annak ellenére, hogy maga a gyermek sem akarja.” mondta el Dr. Gelencsér Dóra.
Mit lehet tenni…
Renner Erika, tapasztalati szakértő, Óbuda-Békásmegyer Áldozatsegítő Programjának szakmai tanácsadója elmondta, hogy a zaklatások gyakran súlyos bűncselekménnyel zárulnak, és fel kell 
készülni arra is, hogy mindent neki kell bizonyítani, mindent le kell dokumentálni. Kiemelte, hogy egymaga az áldozat nem tudja a kapcsolatban a bántalmazást kezelni, megoldani, segítséget kell kérni. Fontos a nulla kontakt elve is, azonban a rendszer ezt sem segíti. Példának a saját történetét is elmesélte, valamint elmondta egy pécsi hölgy történetét, akit felgyújtott a volt párja, azonban bizonyítottság hiányában megszüntették az eljárást. A hölgynek nem volt jogi képviselője és az életveszélyesen bántalmazott nő nem tudta egymaga bizonyítani a bűntettet.
Fontos, hogy legyenek tanuk, legyenek barátok, akik tudják mi történik, mert egymaga nem tudja bizonyítani. „Azonnal feljelentést kell tenni, még ha el is fognak küldeni, de nem szabad elmenni, addig kell ott ülni, míg jegyzőkönyvet nem írnak róla.”
Les Krisztina szerint nagyon fontos, hogy alaposan, megszervezetten készüljön fel, a hirtelen felindulásból való menekülés sok esetben nem célravezető. Legyen összepakolva egy táska a legfontosabb dolgokkal és minél többen tudjanak róla. AZ OKIT (Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat) foglalkozik menekítéssel is, krízis esetén érdemes őket megkeresni, azonban a súlyos eseteknél érdemes őket hívni, mert az azonnali menekítést segítik, de ilyenkor sok esetben otthon maradhat valami, és utána vissza kell érte menni a helyszínre.
„Mindent dokumentálni kell, akár videót készíteni, ambuláns lapot, látleletet kérni, legalább annyi, hogy az alkalmak száma bizonyítható legyen. (…)Harcolnia kell majd az igazságért, és be kell bizonyítania, hogy mi történt(… ) és az is téves elképzelés, hogy a gyereknek nincs hatással egy ilyen bántalmazás, még ha őt nem is verik, választás elé kényszerül, ki mellé álljon, sérülést okoz neki(…). Nagyon fontos, hogy legyen egy olyan segítőjogi szakember, aki megfelelően tudja tájékoztatni az áldozatot, hogy milyen bizonyítékokat kell összegyűjteni. ” – mondta el Dr. Gelencsér Dóra.
Turgonyi Dániel hozzátette, hogy a gyerek minden esetben sérül, már akkor is, ha csak látja ezt, valamint hogy a környezet szerepe nagyon fontos: barátoknak, ismerősöknek is felelőssége van abban, hogy, ha ilyenről tudomása van, mi a teendője.
Az alábbi szervezetekhez szükséges fordulni bántalmazó kapcsolatból való menekülés esetén:
- OKIT – Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat
- Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen (NANE) Egyesület
- PATENT Egyesület
- Krízisambulancia
- Óbudai Családi Tanácsadó és Gyermekvédelmi Központ
A szervezetek elérhetőségeit megtalálják áldozatsegítő programunk aloldalán: obuda.hu/aldozatsegites/segitsegkeres/
Áldozatoknak fontos tudni, hogy „nincsenek egyedül, merjenek kijönni a fényre, mert különben megpecsételi a gyerek és a maga sorsát is. (…) Érdemes tudatosítani az áldozatokban, hogy senki nem bánthatja őket, ezt nem lehet velük megtenni, ezt néha el szokták felejteni, azt hiszik ők rosszak, de ezt nem szabad! (…) és én is úgy kezdtem, hogy megéreztem, hogy nem vagyok egyedül a problémámmal.” – mondta el a beszélgetésen Renner Erika
Ha az önkormányzat áldozatsegítő programjával kapcsolatban tájékozódnának, ITT érhetnek el bővebb információt.
