Ki zsinagógát, templomot újít fel vagy épít, embereket, lelkeket szolgál és ment meg! – hangsúlyozta ünnepi beszédében Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, társadalmi és civil kapcsolatokért felelős államtitkára. Kiemelte: napjainkban sokszor lesz éjszakai mulató egy-egy templomból, Óbudán azonban ellenkező irányú folyamat valósult meg azzal, hogy egy méltatlanul használt épület kezdett újra zsinagógaként működni. Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija a zsúfolásig telt zsinagógában arról beszélt, hogy a 2009-ig tv-stúdióként használt, az óbudai zsidó közösség által 2010-ben használatba vett és azóta folyamatosan megújuló épület története is bizonyítja, hogy nem kell megvárni a tökéletességet. Nem kell az utolsó szögnek is a helyén lennie ahhoz, hogy a közösség imádkozni és dolgozni kezdjen.
Az eseményre többek közt meghívást kapott Bús Balázs polgármester. Az ünnepségen felszólalt Röhrig Géza Kossuth-díjas színész, az Oscar-díjas Saul fia című film főszereplője is.
Első templom
A belső imatér felújítását kísérő átadási ünnepségére készült kiadványból kiderül: Óbuda első, nagyobb zsinagógája már 1732-ben állt, gyakorlatilag a mai épület helyén, az úgynevezett bognárház-telken. Az épület valójában nem a legelső istentiszteleti helye volt a helyi zsidóságnak, ám az először épült imaházat egy, a Zichy családon belül kirobbant örökösödési per folyományaként gróf Zichy Ferenc fegyvereseivel leromboltatta. Az újjáépített, és a korábbinál pazarabb zsinagóga a következő években egyre több hívet fogadhatott falai közé.
Második templom
Özvegy gróf Zichy Miklósné már az 1765-ös kiváltságlevelében engedélyezte a zsinagóga újraépítését és kibővítését. Minthogy a zsidó lakosság a mai Fő tér környezetében és a Lajos utcában élt, itt fogtak hozzá az erősen düledező első templom helyetti második zsinagóga felépítéséhez is. Az elöljáróság a széles körben elismert építészt, Matheus (Máté) Neupauert bízta meg az új zsinagóga megtervezésével. Az elkészült épületet 1769-ben avatták fel.
Harmadik templom
A közösség a jelentősen leromlott állapotú zsinagóga újjáalakításával Andreas Landherrt bízta meg, aki a csak részben lebontott épülethez teljesen új déli homlokzatot emelt, illetve oszlopos előcsarnokot és tetőszerkezetet tervezett. Az épület képét a mai napig a homlokzata elé ekkor kerülő hat korinthoszi oszloppal alátámasztott, timpanonos záródású, nyitott oszlopcsarnok, azaz portikusz határozza meg. A homlokzat legmagasabb pontján, ahol az oszlopok összeérnek, a Tízparancsolat mondatainak kezdő szavait megjelenítő márvány kőtáblák emelkednek. A külső jegyei alapján klasszicista, de belső terében barokk jegyeket viselő zsinagógát 1821. július 20-án avatták fel. Az épület belsejét 1900-ban szecessziós stílusban felújították.
A hanyatlás évei
A vészkorszak Óbuda zsidóságát is súlyosan érintette. Az embertelen terror 3 ezer áldozatot követelt a városrésztől. Az épület a világháború poklában maga is jelentős károkat szenvedett. A megrongálódott imahelyet 1946-47-ben helyreállították. A ’60-as évek derekán a Magyar Izraeliták Országos Képviselete eladta az épületet az államnak. A Tóra-tekercseket ismeretlen helyre szállították, az épület a Magyar Televízió tulajdonába került, amely stúdiót majd díszletraktárt rendezett be itt.
Az épület újjáéledése
2010-ben ismét élet költözött a zsinagóga falai közé. A közösség összefogásával rendbetett épület újra megnyitotta kapuit a hívők előtt. A közösség a zsinagógát saját erőből, adományokból tartja fenn. Ebben a megújulási folyamatban nagy előrelépést jelent a felújítást támogató jelentős állami segítség is.
