A Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság felhívja a szabadban kirándulók, szabadidejüket a természetben eltöltők, továbbá a mezőgazdasági területen dolgozók figyelmét, hogy tevékenységük során igyekezzenek megelőzni a tűz keletkezését, és tartsák be a tűzgyújtási tilalom idejére vonatkozó előírásokat, valamint a mezőgazdasági munkálatokkal kapcsolatos szabályozásokat. A vizsgálatok bebizonyították, hogy az erdő- és bozóttüzek 99 százalékát az emberi figyelmetlenség vagy a szándékos gyújtogatás okozza, ugyanakkor az is megállapítható, hogy az erdőtüzek 80 százaléka tavasszal pusztít.
A zord téli időjárás után, a jó idő beköszöntével megnő a szabadtéren, természeti környezetben keletkező tűzesetek száma. Tavaly 4873 tűzesethez kaptak riasztást a fővárosi tűzoltók, ebből 521 tűzeset pusztított szabadtéren. Az elmúlt évben a Pilisi Parkerdő Zrt., területén tíz hektár erdőt károsított tűz. A tüzek lakóházakat és más épületeket is fenyegettek. Budapest környékén – mint ahogy jellemzően az ország egész területén – az oltást a vízhiány és a terület megközelítése nehezíti.
A sok éves tapasztalat szerint a tavaszi évszak alkalmával, majd az azt követő, jellemzően rendkívüli meleg és csapadékmentes időjárás miatt az erdőkben és azok közvetlen környezetében fokozott tűzveszély alakulhat ki. A főváros területére a Pest Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága, valamint országosan a Vidékfejlesztési Minisztérium adhat ki határozatot a tűzgyújtási tilalom elrendelésére. A tűzgyújtási tilalom elrendelése és annak visszavonása a meteorológiai körülményektől, az erdőben található élő és holt biomassza szárazságától és a keletkezett tüzek gyakoriságától függ. A tűzgyújtási tilalomról tájékoztatást ad az országos közszolgálati média, a tűzgyújtási tilalomról szóló határozatot és térképet az érintett hatóságok a hivatalos honlapjukon közzéteszik. Tűzgyújtási tilalom elrendelését követően az erdőkben, természeti környezetben kijelölt tűzrakó helyeken sem szabad tüzet gyújtani.
Tilalom idején a tűzesetek megelőzése érdekében az erdőkben, fásításokban, valamint az erdőterületek és fásítások határától számított kétszáz méteren belüli területeken – ide értve a magántulajdonban lévő ingatlanokat is (lakóépületek udvara, zártkertek, üdülőépületek udvara, stb.) is – be kell tartani a tűzgyújtási tilalmat, mivel a légmozgás következtében a vastag, száraz avartakarót egy elszálló parázs vagy egy eldobott izzó cigaretta is könnyedén lángra lobbanthatja. Szabadban – ide értve a magántulajdonban lévő ingatlanokat is – csak abban az esetben szabad tüzet gyújtani (pl. kerti sütögetés céljából), ha a tűz oltására alkalmas tűzoltó eszköz (vödör víz, vödör homok, tűzoltó készülék, stb.) rendelkezésre áll.
A tűzgyújtási tilalommal és erdőtüzekkel kapcsolatos további információkért keresse fel a www.fovaros.katasztrofavedelem.hu vagy a www.nebih.hu vagy a www.erdotuz.hu weboldalt.
Az Országos Tűzmegelőzési Bizottság megbízásából készült kisfilmet az alábbi linkre kattintva tekintheti meg http: //www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=press_video_index2&vid=39
Ha nincs tűzgyújtási tilalom, erdőben kirándulók akkor is csak a kijelölt tűzrakóhelyeken gyújthatnak tüzet az alábbi szabályok betartása mellett:
– a tűz meggyújtása előtt a tűzrakóhely környékét meg kell tisztítani a levelektől, faágaktól annak érdekében, hogy a tűz ne terjedhessen át az erdőre,
– a tüzet nem szabad felügyelet nélkül hagyni, de a még ki nem hűlt parazsat, hamu sem,
– amint feltámad a szél, a tüzet el kell oltani: gondoskodni kell arról, hogy készenlétben legyen a tűz oltására alkalmas anyag, eszköz (pl. víz, homok, lapát),
– az égetés befejezése után a tüzet gondosan el kell oltani, meg kell győződni arról, hogy tényleg elaludt, a hamura távozás előtt lehetőleg földet kell szórni.
Ugyanakkor Budapest Főváros szmogriadó-tervéről szóló 69/2008. (XII. 10.) Főv. Kgy. rendelet 4/A. § (1) d) pontja alapján az avart és kerti hulladékot Budapest Főváros közigazgatási területén elégetni egész évben tilos. Ezen kívül általános jelleggel tilos a hulladék nyílt téri égetése, valamint a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 11. § (1) bekezdése szerint: hulladékok nyílt téri, illetőleg háztartási tüzelőberendezésben történő égetése tilos!
Kiemelten felhívjuk a figyelmet a tarló- és a növényi hulladék égetésének szabályaira, amelyet az OTSZ (Országos Tűvédelmi Szabályzat) 606. § ír elő. Ennek értelmében az avar-, a tarló-, a gyep-, a nád- és a növényi hulladékégetés – amennyiben jogszabály e tevékenység végzését megengedi – alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységnek minősül. Az égetés helyét, időpontját és terjedelmét a megkezdés előtt legalább 24 órával az illetékes I. fokú tűzvédelmi hatóságnak írásban be kell jelenteni. A tarlóégetést a learatott gabonatáblákon úgy kell végrehajtani, hogy a tűzterjedés irányában a hasznos vad elmenekülhessen. A tarlónak minden oldalról egyidejűleg történő felgyújtása tilos. Az égetéshez csak a tarlómaradványok használhatók fel. A szalmát elégetéssel megsemmisíteni, lábon álló gabonatábla mellett tarlót égetni tilos. Az égetés célját szolgáló tűz nem hagyható őrizetlenül, és veszély esetén, vagy ha a tűzre már szükség nincs, azonnal el kell oltani. A tarlóégetés csak úgy végezhető, hogy az a környezetére tűz- és robbanásveszélyt ne jelentsen.
Ennek érdekében:
– a tarlót vagy az érintett szakaszokat a tarlóégetés megkezdése előtt legalább három méter szélességben körül kell szántani, és az adott területen az apró vadban okozható károk elkerülése érdekében vadriasztást kell végrehajtani,
– a fasorok, facsoportok védelmére a helyi adottságoknak megfelelő, de legalább hat méteres védősávot kell szántással biztosítani,
– tarlóégetés 15 hektárnál nagyobb területen szakaszosan végezhető, és csak az egyik szakasz felégetése után lehet a másik szakasz felégetéséhez hozzáfogni,
– a tarlóégetés időtartamára tűzoltásra alkalmas kéziszerszámmal ellátott, megfelelő létszámú, kioktatott személy jelenlétéről kell gondoskodni, és legalább egy traktort ekével a helyszínen készenlétben kell tartani.
Az égetés befejezése után a helyszínt minden esetben gondosan át kell vizsgálni, és a parázslást, izzást – vízzel, földtakarással, kéziszerszámokkal – meg kell szüntetni.
