A mai Óbuda legjelentősebb történelmi emlékhelyéről, egyik szimbólumáról, Aquincum-ról neveztek el egy kisbolygót, amelyet április 11-én, ünnepélyes keretek között mutattak be. A kisbolygót hét évvel ezelőtt, 2001. január 1-jén fedezte fel Sárneczky Krisztián és Kiss László az MTA Konkoly Obszervatórium Pinkés-tetői megfigyelő állomásán. A két kilométer átmérőjű „ártalmatlan” égitest – amelyet korábban a 107252-2001 AQ sorszámmal láttak el – a Mars és a Jupiter pályája közt kering, és 3,61 év alatt kerüli meg a Napot. A Nemzetközi Csillagászati Unió pedig csak idén januárban hagyta jóvá az Aquincum elnevezést, miután az Óbuda név azért esett ki, mert Buda nevű kisbolygó már létezik, és kerülniük kellett az azonos hangzású névadást.
Sárneczky Krisztián csillagász pár perces, vetítéssel egybekötött előadásában röviden összefoglalta, amit a kisbolygókról általában tudni érdemes. Elmondta például, hogy több százezer ilyen kisbolygót ismernek a világon, a legnagyobbak átmérője ezer kilométer is lehet, és a legtöbbjük általában szikla-törmelék alakú, a felszínük pedig nagyon ősi. Emiatt is nagyon fontosak a tudomány számára, mivel a kisbolygók ősi formában a mai napig őrzik azokat az anyagokat, amiből a Naprendszer kialakult, a kutatásukból pedig megtudhatjuk, hogy miből születtünk, mondta el a csillagász.
A magyar tudományok történetében Kulin György nevéhez fűződik az első hazai kisbolygók felfedezése, ő az 1930-as évek végétől mintegy húsz ilyet fedezett fel, a budapesti svábhegyi obszervatóriumban végzett kutatómunkájának azonban a II. világháború véget vetett.
Az Aquincum felfedezése azonban ünnepélyes pillanat más szempontból is. A világon az első ilyen kisbolygót ugyanis egy olasz csillagász fedezte fel 1801. január 1-jén, vagyis az Aquincumot pontosan kétszáz évvel az első kisbolygó felfedezése után találták meg a világűrben a magyar csillagászok.
Egy nagy látómezejű speciális távcsővel vizsgálják – leginkább késő éjszaka – az égbolt bizonyos tartományait 1998 óta, és akár évekig is követik egy-egy ilyen kisbolygó útját, míg végül meg tudják határozni, hogy hogyan is mozog a Naprendszerben, mondta el Sárneczky Krisztián. A szegedi csillagász munkatársaival az elmúlt tíz év alatt mintegy ötszáz ilyen kisbolygót fedezett fel, amelyeket elsősorban magyar földrajzi helyekről, művészekről, tudósokról és sportolókról neveztek el.
Összességében pedig hatszáz kisbolygó felfedezése köthető magyar csillagászokhoz, amelyek közül jelenleg mintegy 110 van sorszámmal ellátva, a nevüket azonban majd csak sokkal később, egy hosszú, nemzetközi procedúra után lehet csak megváltoztatni, tette hozzá Sárneczky Krisztián. Eddig körül-belül negyven kisbolygónak van magyar neve, ezek közé tartozik például a Széchenyi, Karinthy, Öveges, Debrecen vagy Szeged, de az sem példa nélküli, hogy külföldi csillagászok nevezik el az általuk felfedezett kisbolygókat magyar hírességekről, ebből kifolyólag van már például Bartók, Kodály és Petőfi nevű kisbolygó is. A felfedezések pedig várhatóan nem érnek véget az Aquincummal, mivel azóta is számos kisbolygót fedezett fel, a legutóbbit például a múlt héten, tette hozzá a szegedi csillagász.
obuda.hu
