Az egyelőre csak keddenként üzemelő irodát Puskás Péter, Óbuda alpolgármestere adta át – a megnyitón pedig beszámolót tartott a klub és a Faluházat felújító Staccato képviselője is. Réti Gyula közös képviselő a zöld tervek gyakorlati megvalósulásáról beszélt; elmondása szerint még sokan nem értik, miként lehetne takarékoskodni a közös erőforrásokkal.
Nemzetiszín szalag és terített asztal fogadta az újságírókat a Szőlő utca 78-as szám alatti energia tanácsadó központban; az irodában mindenütt szemléltető ábrákat, „gyerekbarát”” plakátokat helyeztek el, s a környezetvédelem jegyében a kávét is újrahasznosított, biológiai úton lebomló műanyag pohárban kínálták; utóbbi a hő hatására bomlani, olvadni kezdett – így csak dupla pohárból lehetett inni, nyilván a gazdaságosság jegyében.
Zöldek és gyorsak
A sajtótájékoztatót Tóth Nelli nyitotta meg az Energia Klub képviseletében, hogy aztán át is adja szót Óbuda alpolgármesterének. Expozéjában Puskás példaértékűnek nevezte azt a gyorsaságot, amivel a Staccato végrehajtotta a Faluház átépítését, megújítását; kitért rá, hogy a most átadott iroda tavaly még a céggel folytatott tanácskozások helyszíne volt – mára azonban egy tanácsadó szervnek ad otthont. Puskás Péter – hangsúlyozva, hogy a Faluház a III. kerület egyik büszkesége – hasonló gyorsaságra buzdította a városrészben zajló más beruházások vezetőit is.
A Staccato Project hazai koordinátoraként Csikai Mária nyilatkozott, aki egyben az Energia Klub munkatársa is. Csikai emlékeztetett a program kezdeteire és alapvető célkitűzéseire is – mint elmondta, Óbuda (Amsterdam Nord és Szófia Oboriste nevű kerületeivel együtt) 2006-ben pályázott az Európai Unió Concerto II. nevű keretprogramjára. Céljuk az volt, hogy környezetbarát módon alakíthassák át a Magyarország legnagyobb összefüggő lakótömbjének számító, 3000 lakosú Faluházat. A tendert – és a célra ajánlott egymillió eurót – megnyerték, így a Panel Plus program támogatásával és a 27 százalékos társasházi önrésszel együtt hozzáfoghattak az óriás komplexum átépítéséhez. Az összesen 1,2 milliárd forintba kerülő munkálatok rekordsebességgel, 2009 júniusa és decembere között zajlottak: ez alatt 10 centiméter vastag hőszigetelő réteg került az épületek falaira, 1500 négyzetméteres napkollektor-rendszert építettek ki a tetőkön, kicserélték a Faluház hőközpontját, nyílászáróit és átfestették az egész épületsort. Az átalakítás eredményeként jelentősen (közel felére) csökkent a komplexum energiafelhasználása, s ami pénzbeli megtakarítást is jelent az itt élők számára. Csikai Márta szerint a tömb ezzel európai szinten is egyedi demonstrációs házsorrá vált, a beruházás minőségét pedig jelzi, hogy nemrég Fenntartható Energia Díjra jelölték.
Keddenként szabad
Az újítások persze kihatnak a lakók életére is, akiknek -ha valóban takarékoskodni szeretnének -meg kell ismerniük a Faluház működési elvét. Ebben segít az Energia Klub független tanácsadó irodája, ami a fűtési technikáktól a gazdaságos vízhasználaton át minden témában segíti az érdeklődőket; a képviselet nyitott, oda bárki ellátogathat – a szervezők hamarosan iskoláscsoportokat is meghívnak, hogy népszerűsítsék a környezettudatos gondolkodást és életformát. Az OrientPress Hírügynökség kérdésére az is „kiderült”, hogy a látogatókat Bóbis Ildikó fogadja majd, eleinte keddenként, reggel kilenc és délután öt óra között; szerdánként aztán csoportos foglalkozások is lesznek az irodában – tette hozzá Bóbis.
Késhegyre menő harc
Nem volt egyszerű feladat a felújítás elfogadtatása, volt lakóközösség, ahol szinte késhegyre menő harc alakult ki a beruházás támogatói és ellenzői között – mesélt a munkálatok kezdeteiről Réti Gyula közös képviselő; Réti mindenesetre áldozatos munkát végezhetett, hiszen a lakók 82 százaléka a beruházás mellett voksolt, és kifizették a 320 millió forintos önrészt is. A képviselő szerint most az okoz nehézséget, hogy sokan nem látják át, mivel lehet megtakarítani a ház és saját maguk számára is: „nem értik, hogy szellőztetés előtt tíz perccel le kell állítani a fűtőszelepet, és utána újabb tíz perccel később lehet csak bekapcsolni”- panaszkodott Réti, aki szerint így sokan az utcát fűtik. Mások egyszerűen elzárták a fűtést és nem fizetnek, miközben a környező lakások az ő otthonaikat is melegen tartják. Réti Gyula szerint egyelőre nincs háztartásokra lebontható adat a megtakarítások mértékéről, ezt csak az év végén tudják majd kimutatni. Tíz háztartás fogyasztását ugyanakkor külön is monitorozták a felújítás előtt és után, s a gazdaságosabb energiahasználat így egyértelműen kimutatható volt – hangzott el a sajtótájékoztatón.
