A Vihar utcában működő Herkules Tehetséggondozó Általános egy nyitott szemléletű, gyermek-, és családbarát iskola, amit a Nessa Alapítvány tart fenn, immár három éve. Idén márciusban azonban közölték a szülőkkel, hogy csak június 30-ig vállalják az iskola működtetését. A szülők példás összefogásaként azonban több fronton megindult az „iskolamentési akció”. Varga Renáta, az egyik „harcos” szülő az fn.hu-nak elmondta, hogy miután a fenntartó alapítvány vezetője bejelentette a döntését, a szülők munkaközösséget alakítottak, Facebook-csoportot indítottak az ‘Új Herkules Iskoláért’, és a kerületi önkormányzattal együttműködve mindent megtettek, hogy új fenntartót találjanak. Mivel az önkormányzat is értéknek érzi a kerület oktatási kínálatában ezt a speciális szemléletű iskolát, példásan felkarolta az ügyet és végül több kanyar és kísérlet után körvonalazódott a megoldás: a Herkulesből azok az osztályok, amelyek összetartva meg tudnak maradni, tanáraikkal átmehetnek az önkormányzati fenntartású Aquincum Iskolába. Itt speciális osztályokként a következő években is a megszokott módszerrel taníthatnak tovább a pedagógusok. Azaz szeptembertől az iskolában lesz évfolyamonként (2-5. évfolyamon már biztos) egy-egy a Herkulesből átjövő ‘Tág Világ’ szemléletű osztály. Az első osztályba még várják a jelentkezőket és a 2-5. osztályokban is vannak még férőhelyek. A miénk egy olyan iskola, ahová annyira szeretnek járni a gyerekek, hogy ha megbetegednek, azért pityeregnek, hogy nem mehetnek be – mondja Varga Renáta. Az itt tanító pedagógusok azt vallják, hogy nincsenek eredendően rossz vagy jó, csak nagyon különböző és különbözőképpen tehetséges gyerekek. A minden gyermekben ott szunnyadó lehetőséget pedig minden eszközzel erősítik és segítik kibontakozni. A pedagógusok a gyerekek életkori sajátosságait figyelembe véve, komplex pedagógiai megoldásokat keresve, egyéni odafigyeléssel, tudatos pedagógiai munkával ébresztik fel a gyerekek kíváncsiságát és tanulás iránti vágyát. Ez meg is teszi a hatást: ellentétben más iskolákkal, itt nem csökken a világ megismerése iránti vágy a gyerekekben hónapok, évek múlva sem. Itt nem nyűg a tanulás, nem kell harcolni azért, hogy a gyerekek elvégezzék a házi feladatot vagy leüljenek dolgozni az aktuális projektjükön. Az egyéni különbségeknek megfelelő differenciált tevékenységek mellett ugyanolyan fontos az együttműködésre való képesség fejlesztése. Ezért a tanórákon nagyrészt kis csoportokban, kooperatív módon dolgoznak a gyerekek, így megtapasztalják és megtanulják az egymásra figyelést, a szolidaritást, a felelősségvállalást, a normakövető magatartást és az együtt alkotás örömét. Az eredmény pedig egy sereg kiegyensúlyozott, kíváncsi, felfedező kedvű, tanulni, megismerni szerető, vidám gyerek, akik boldogan járnak nap mint nap az iskolába.
