Óbuda-Békásmegyer Önkormányzatának képviselő-testülete 2017-ben határozatában elfogadta a fás szárú növényállomány növelésére irányuló intézkedési tervet, és döntött arról, hogy az intézkedési terv szerinti stratégiai irányok mentén cselekvési programot (Fásítási Stratégia) készít. Ebben meghatározott cél szerint az önkormányzat 10 év alatt (2017-2026) 10 ezer új fát ültet el a teljes kerület területén: a telepítés célterületei között szerepelnek Táborhegy és Testvérhegy egykori bányaterületei is. A 10 ezer fából körülbelül 3-6 ezer fa erre a két helyszínre kerül majd elültetésre a dokumentum szerint, a Fásítási Stratégiában meghatározott ütemezés alapján elsőként a Gölöncsér utca és a Testvérhegyi lejtő által közrefogott 36,6 hektáros testvérhegyi bányaterület fásítása valósulna meg.
A terület méretéből, élőhelyi sajátosságaiból és a használati módokból fakadóan a fásítás területeinek és módjának kijelölése – a jövőbeni hasznosítási lehetőségek feltárásával – tájépítészeti tervezési feladat. Mivel ez léptékében túlmutat a települési környezetben bejáratott kerttervezői tevékenységen, ezért – tájépítészekkel is konzultálva – a legjobb megoldás a Szent István Egyetem Tájépítészeti és Településtervezési Kar – Tájtervezési és Tájrehabilitációs Tanszékével való együttműködés, így a képviselő-testület július 25-i ülésén döntött az Egyetemmel való közös munkáról. A megállapodást a felek a Szindbád Közösségi Iroda és Rendezvénytérben kötötték meg.
Az ünnepélyes aláírás után Bús Balázs polgármester beszédében kiemelte, hogy az önkormányzat a környezetvédelmi fenntarthatósági programját középtávon 2015-től 2020-ig határozta meg, ennek rövidtávú részét képezi a Guckler Károly Környezetvédelmi Program, ez 2017-től 2019-ig tartalmazza az élhető és fenntartható környezet megőrzése és fejlesztése céljából fontos intézkedéseket.
A Guckler Program fontos eleme a már említett Fásítási Stratégia, valamint a Közösségi Faültetési Program is. Utóbbi 2018-ban indult el, a programban 119-en regisztráltak, és csoportos ültetéseken is több mint 70 fő vett részt. Bús Balázs hozzátette: az óbudai közterületi fák száma a fakataszter szerint 38877, így Óbuda-Békásmegyer főváros talán egyik legzöldebb kerülete, valamint ha az uralkodó szélirányt nézzük, Budapest levegője Óbuda felől tisztul.
„Mindebből látható, hogy nem ma kezdtük a kerület zöldterületeivel való foglalatoskodást és annak fejlesztését, hanem jóval korábban.” – zárta beszédét a polgármester.
Dr. Fekete Albert, a Szent István Egyetem Tájépítészeti és Településtervezési Kar dékánja kifejtette: a környezetvédelmi és oktatási jelentősége mellett a megállapodásnak a közösségépítés szempontjából is nagy fontossága van.
„A tájépítész a közösségnek tervez, nem saját magának. Nekünk az a feladatunk, hogy élhető városi, élhető vidéki környezet biztosítsunk mindenki számára, és ennek megfelelően nagyon fontos a tudatosítás.”
A dékán úr hangsúlyozta: Óbudán már jelentős hagyománya van a közösségi tervezésnek, nagyon fontos bevonni a lakosokat és tudatosítani bennük azt, hogy mi miért történik szakmai vonalon is, de mindezt úgy, hogy lássuk, hol a határ, hogy hol van az a pont, ahonnan már a szakmai érvek érvényesítése a fontos.
Múlt és jelen
A 19. századtól már kiterjedt művelés folyt a Hármashatár-hegy oldalában. Az itt található nagy mennyiségű és jó minőségű un. kiscelli agyagra alapozva több téglagyárat is létesítettek, melyek a mai Bécsi út mentén helyezkedtek el. A bányaművelés végét a 1870-es évektől folyamatosan dokumentált és egyre növekvő hatásterület-csuszamlások okozták. Az 1950-es évektől kezdve a lakóterületeket is érintő csuszamlások miatt veszélyelhárító intézkedések történtek. Annak ellenére, hogy már 1921-ben határoztak a bánya bezárásáról, a korszak és a II. Világháború utáni újjáépítés növekvő építőanyag igénye a bányaművelés folytatását hozta magával. Végül, 1972-től kezdve, fokozatosan megszüntették a kitermelést, és folytatták a 60-as években megkezdett kommunális hulladék elhelyezését. A szeméttel valót feltöltés után a rekultiváció tervezése 1976-ban kezdődött meg, melyet 1979-ig meg is valósítottak, koncentrálva a rétegvizek és a felszíni vizek szakszerű elvezetésére a további csuszamlások elkerülése végett. A terület benövényesedése részben tervek szerint folyt (ennek nyomai leginkább bizonyos fafajok jelenlétében mutatkoznak meg), nagyobbrészt viszont spontán rekultiváció történt. A terület szélein beépítések történtek ott, ahol a felszínmozgási szakvélemények alapján ez lehetséges volt. A rekultivációt és a talajvíz-rendezéseket követően a terület továbbra is felszínmozgás-veszélyes kategóriába sorolható, ezért nem várható az övezeti besorolás módosítása, így a terület beépítése sem.
A testvérhegyi bányaterületen jelenleg egy mountain bike- és ügyességi biciklipálya található, melyet az önkormányzat jóváhagyásával aktívan használnak, és amelynek fejlesztésére már korábban érkeztek megkeresések az önkormányzathoz. A területet a környékbeliek elsősorban kutyasétáltatásra használják, alsó felén pedig un. „discgolf” pálya van. A terület középső és alsó részén lévő füves területet ÉK-i széljárás esetén a Hármashatár-hegyről induló siklóernyősök használják mint leszálló terület. A tavalyi évben tájfutó versenyt is rendeztek a területen. A további használatok felmérése kérdőív segítségével történik.
Az együttműködés keretei
Az Egyetem a tájrehabilitációs tervezést tanszéki munka keretein belül, műhelymunka keretében végzi el. A végzős tájépítész hallgatók szeptember-októberben készítenék el a koncepciót a testvérhegyi bányaterületre. Munkájuk során az önkormányzat által megadott keretek között dolgoznának (funkciók, jelleg, elültetendő fák száma stb.). A műhelygyakorlat során több különböző koncepció készülne, melyek tartalmaznák a terület értékeinek feltárását és azok megőrzésének lehetőségeit, a hasznosítási javaslatokat és az ezeket alátámasztó megalapozó vizsgálatokat. Az elkészült vizsgálatok és a koncepciótervek alapján az Óbuda-Békásmegyer Önkormányzatának lehetősége lesz döntést hozni a jövőbeli tervezési irányokról.
A bevált kerületi gyakorlat szerint a lakosok és az érintett szervezetek is bevonásra kerülnének a folyamat során. A jelenlegi használat és az igények feltérképezése, a megelőző konzultáció, valamint a műhelymunka eredményeinek bemutatása és megvitatása a közösségi tervezéssel foglalkozó szakembereinek feladata.
