Karikó Katalin kutatótársával, Drew Weissmannel megosztva kapta meg a 2023-as orvosi-élettani Nobel-díjat a biokémiai felfedezéseikért, amelyek lehetővé tették egy hatékony mRNS-alapú vakcina kifejlesztését a COVID-19 ellen. Az első magyar nő, aki átveheti a világ legrangosabb tudományos díját.
Karikó Katalin 1955-ben született Szolnokon. Szűkebb szakterülete a biokémia, a molekuláris biológia, hírvivő-RNS-kutatás és az mRNS humán terápiás célú alkalmazásai. Tudományos munkáját a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban kezdte az 1980-as években, és elég gyorsan elköteleződött a hírvivő RNS (mRNS) vizsgálata mellett. 1985-ben – munkája megszűnése miatt – családjával együtt Amerikába költözött és azóta is ott él és dolgozik. A kutatónő mindig is érezte, hogy az új mechanizmust nagyszerűen ki lehetne használni arra, hogy kívülről is utasításokat adjunk egy-egy sejtnek különböző hasznos molekulák elkészítésére, lényegében „gyógyszergyárként” használva saját testünket.
Úttörő munkássága új korszakot nyitott sokféle betegség (pl. a rák) kezelésében és megelőzésében. A módosított mRNS-technológia szolgált alapul a BioNTech-Pfizer és a Moderna konzorciumok SARS-CoV-2 elleni mRNS-vakcináinak kifejlesztéséhez, a globális pandémia visszaszorításához, megmentve ezzel milliók életét.
A „Karikó-módszer” útravaló fiatal kutatóknak – Karikó Katalinnak a Fiatal Kutatók Akadémiája rendezvényén tartott előadása videón ide kattintva nézhető meg.
Gratulálunk és köszönjük kitartó munkásságát!
