Konrad Sutarski (1934 Poznaň) lengyel író, költő, publicista, nem hivatalos történész, aki 1965 óta él Magyarországon, felesége magyar származású. Hazánkban közel 40 szépirodalmi és történelmi könyve jelent meg. 1995-1999 és 2001-2007 között az Országos Lengyel Kisebbségi Önkormányzat elnöke volt, 1998-ban megalapította a budapesti Magyarországi Lengyelség Múzeumot és Levéltárat, ami a mai Lengyel Kutató Intézet és Múzeum elődje volt, majd az intézet vezetőjévé is választották.
A Horváth Péter történésszel az Óbudai Platán Könyvtárban folyatott beszélgetés során megtudhattuk, hogy a Lengyelország történelme magyar vonatkozásokkal című könyv alapja eredetileg tankönyvnek készült, egészen pontosan az Országos Lengyel Nyelvoktató Iskolának, és a Lengyelország és Magyarország a keresztény Európa védőbástyái a múltban és a jelenben című kötet folytatásának tekinthető. Lengyelország magyar szempontból bemutatott történetével az író nem titkolt célja bebizonyítani micsoda kincs nemzeteink közös múltja, és közös emlékezetének öröksége, és könyvével mindezt a fiatalabb generáció számára is szeretné tovább örökíteni. Sutarski úr elmondta, hogy könyve kapcsán reméli többen megismerkednek a közös múltbeli kapcsolódási pontokkal, sorssokkal, hiszen a mai időkben fontos a közös emlékezet.
Az est során Sutarski úr maga is szívesen emlékezett vissza a személyesen is átélt lengyel sorsfordító eseményekre, és megismerhettük az íráshoz, mint alkotáshoz fűződő viszonyát is. Az írói munkássága kezdetének felidézésekor elmesélte, hogy az írást a mérnöki pálya mellett kezdte el, sokáig csak verseit ismerhettük, egyéb alkotásai csak a rendszerváltást követően jelentek meg. Munkássága nagyrészt lengyel nyelven íródott és azt követően került magyar fordításra, legtöbb műve kétnyelvű.
Konrad Sutarskinak több történelmi jellegű könyve jelent már meg, mint a Lengyel zászló a Duna mentén (2004); A lengyel Szepes és Árva vidék magyar múltja (2009); Az és Katynom (2010); Közös fényeink (2014); Lengyelország és Magyarország a keresztény Európa védőbástyái a múltban és a jelenben (2016); Lengyelország történelme magyar vonatkozásokkal (2018), de Sutarski úr nem történésznek vallja magát, hanem elsősorban költőnek, és nagyon büszke erre az irodalmi tevékenységére.
Idézet Az emberi ellenállás stációi című könyvből:
„… Milyen Moloch ez fegyverben és aranyban dúskáló
Isten és világ fölötti hatalomvágyában
ide vezeti őket erőszakkal fertőzve
kultúrákat nyelveket összekeverve
hogy a végén elfogyjon a hely
földünk múltjának
a belőle sarjadt unokáknak.”
Megkerülhetetlen kérdés itt Óbudán az író és Kerényi Grácia kapcsolata. Sutarski úrtól megtudhattuk, hogy személyesen is ismerte Kerényi Gráciát. Mindkettőjükben azonos, hogy kiterjesztették saját hazájukat és aktív szerepet vállaltak választott második hazájuk kulturális életében, miközben átélhették, milyen, amikor nem a saját szülőföldjükön adathatott meg élni és befogadja őket egy másik ország, és lehetővé teszi, hogy úgy érezze magát, mint a saját hazájában.
