A Fővárosi Közgyűlés 2020. januárban döntött arról, hogy a háborúkban megerőszakolt nők emlékezetére köztéri alkotást kíván elhelyezni.
A közgyűlési határozatban megjelölt feladat előkészítése érdekében ötfős Állandó Szakmai Bizottság alakult Pető Andrea történész (az MTA doktora, a Central European University egyetemi tanára), Népessy Noémi történész, közgazdász (a Budapesti Történeti Múzeum főigazgatója), András Edit művészettörténész (MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Művészettörténeti Intézet), Mélyi József művészettörténész (a Magyar Képzőművészeti Egyetem tanára) és Kenyeres István történész, levéltáros címzetes egyetemi tanár (a Budapest Főváros Levéltár főigazgatója) részvételével.
A pályázatot kiíró Főváros célja, hogy elősegítse a rendkívül érzékeny és tabuként kezelt téma társadalmi feldolgozását, és köztéri alkotás létrehozásával minél szélesebb körben mutassa be a nőkkel szemben elkövetett erőszak elleni fellépés társadalmi jelentőségét.
A köztéri alkotás megvalósításához a Főváros szabad választást ajánl a felhívásban meghatározott saját tulajdonú területei közül, így lehetséges helyszín a Margitsziget, a Gellérthegy, és a Városmajor meghatározott területei, továbbá a Timár utca–Árpád fejedelem útja által határolt terület egyes részei és a Hunyadi János út egy szabad telkének területe, de van lehetőség arra, hogy a pályázó az ajánlott lehetőségektől eltérő helyszínt javasoljon.
A kezdeményezésről Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettes tartott sajtótájékoztatót július 14-én délután, amelyen bejelentette, hogy az Állandó Szakmai Bizottság egy Szakértő Tanácsadó Testülettel együttműködésben dolgozta ki a nyilvános és nemzetközi művészeti pályázat részleteit, amely számos kiemelt szempontot tartalmaz. A pályázat során a főváros célja, hogy elősegítse a rendkívül érzékeny és tabuként kezelt téma társadalmi feldolgozását, és köztéri alkotás létrehozásával minél szélesebb körben mutassa fel a nőkkel szemben elkövetett erőszak elleni fellépés társadalmi jelentőségét.
Fontos szempont, hogy a létrejövő mű lehetővé tegye a tágabb, a mához szóló értelmezést, a múlt és a jelen összekapcsolását. Ennek érdekében nemzetközi összefüggésben is értelmezhető, korszerű vizuális nyelvet használó, megvalósítható mű létrejöttét szeretnék támogatni, amely az épített és természeti környezethez is illeszkedik, valamint figyelembe veszi a társadalmi és történeti kontextusokat. A pályaművel szemben elvárás, hogy teremtsen lehetőséget a részvételiségre, a szimbólumalkotás és a térszervezés eszközeivel reflektáljon a történelmi, illetve személyes tragédiákra, a téma elhallgatottságára, ezzel segítse elő az egyéni és társadalmi traumafeldolgozást.
A kétfordulós pályázat első szakaszába 2021. október 15-ig lehet benyújtani a pályázatokat, amelyekből a bíráló bizottság szűkített listát állít össze. A második fordulóba került alkotások kapcsán a zsűri további javaslatokat fogalmazhat meg, illetve a pályázóknak a második fordulóban választott tetszőleges anyagból és technikával készült makettet is be kell nyújtaniuk. A pályaműveket nemzetközi összetételű Bíráló Bizottság értékeli majd.
Nyitókép: Fortepan
1945, Budapest
Adományozó: Kramer István dr.
Szerző: Kunszt János
